Egy fiatal nőt elrabolnak az utcán. Fogvatartói egy kis szobába zárják; a férfi, Marci (Molnár Áron) aki nap, mint nap többször látogatja, állítja, ők ketten ismerik egymást, hovatovább testvérek. Rita (Lovas) eleinte küszködik identitása megtagadásával, de amikor rájön, hogy így férkőzhet a férfi bizalmába és ez az egyetlen út ahhoz, hogy megszabaduljon rabságából, belemegy a játékba.
Lovas Rozi neve az utóbbi években felfuttatott "Gólkirályság" (2023-2026) és "A mi kis falunk" (2017-2025) c. sorozatokból lehet ismerős a nagyérdeműnek, nemrégiben pedig a "Véletlenül írtam egy könyvet" (2025) és a "Futni mentem" (2024) c. alkotásokban tűnt fel. 2022-ben társalapítója volt a Loupe Színházi Társulásnak, amely független színházi társulásának mai napig aktív és megbecsült tagja.
Lovas figurájáról, Szabó Ritáról nem sok információ derül ki a film elején; annyi biztos, hogy munkahelye végleg bezár, utolsó napját tölti a sportáruházban, és emiatt rossz passzban van. Hazafelé menet rabolják el a maszkos ismeretlenek.
A fiatal színésznő arcán az értetlenség és a döbbenet érzései rajzolódnak ki legtöbbször; Rita nem érti miért került ebbe a helyzetbe, nincs mentsvára vagy bevált módszere, hogy kezelje a szituációt. Lassan, saját kárán tanulja meg, mit mondjon, hogy viselkedjen, milyen részt vállaljon magára a szürreális narratívában.
Lovas alakítása részletgazdag, még úgy is, hogy nem ismerjük a karaktert, csak az új álarcot, amit magára kell aggatnia a boldogulásáért. Lovas Rozi idomul a külső fenyegetéshez, modern Hamupipőkévé válik és súrolja, vakarja a földet, hisz mindenkinek jut feladat a háztartásban. Ennek ellenére sosem láttatja elveszettnek Ritát, sőt, Ritában több rejlik, mint gondolnánk. Figyel és manipulál, fondorlatosan szövi a hálóját, ezáltal fokozatosan nagyobb ráhatásra lesz a végkimenetelre.
A néző a “család” első találkozásánál azon töpreng, hogy vajon a családtagokat megelevenítő individuumok részesei-e az őrületnek, vagy ők is áldozatok, akik bemagolták a szövegüket annak érdekében, hogy a pszichopata családfő ne vetítse ki rájuk a haragját. Még jó, hogy a film erre is képes fordulatos lendületű magyarázatot adni, egészen a thriller végéig lázban tart mindenkit, ki lesz az első, aki megtörik és kiesik a szerepéből, s ennek milyen következményei lehetnek a résztvevők számára.
A papás-mamás pszichológiai thriller a kollektív agymosás és a pszichózis peremén olyan úttörő jelentőségű magyar produkció, amire felettébb büszkék lehetünk. Mi sem bizonyítja jobban sikerét, minthogy az 1990-es rendszerváltás óta jelenleg a húsz legsikeresebb film között szerepel a magyar mozi kasszáknál.
Nem lennék meglepve, ha nemzetközi tekintetben találkoznánk még a film alapötletével: bevett szokás, hogy a sikeres és magasan méltatott európai filmeket akár Hollywood, vagy más ország ismét legyártja, s saját nemzeti kontextusába helyezi. ★★★★★
Lovas Rozi neve az utóbbi években felfuttatott "Gólkirályság" (2023-2026) és "A mi kis falunk" (2017-2025) c. sorozatokból lehet ismerős a nagyérdeműnek, nemrégiben pedig a "Véletlenül írtam egy könyvet" (2025) és a "Futni mentem" (2024) c. alkotásokban tűnt fel. 2022-ben társalapítója volt a Loupe Színházi Társulásnak, amely független színházi társulásának mai napig aktív és megbecsült tagja.
Lovas figurájáról, Szabó Ritáról nem sok információ derül ki a film elején; annyi biztos, hogy munkahelye végleg bezár, utolsó napját tölti a sportáruházban, és emiatt rossz passzban van. Hazafelé menet rabolják el a maszkos ismeretlenek.
A fiatal színésznő arcán az értetlenség és a döbbenet érzései rajzolódnak ki legtöbbször; Rita nem érti miért került ebbe a helyzetbe, nincs mentsvára vagy bevált módszere, hogy kezelje a szituációt. Lassan, saját kárán tanulja meg, mit mondjon, hogy viselkedjen, milyen részt vállaljon magára a szürreális narratívában.
Lovas alakítása részletgazdag, még úgy is, hogy nem ismerjük a karaktert, csak az új álarcot, amit magára kell aggatnia a boldogulásáért. Lovas Rozi idomul a külső fenyegetéshez, modern Hamupipőkévé válik és súrolja, vakarja a földet, hisz mindenkinek jut feladat a háztartásban. Ennek ellenére sosem láttatja elveszettnek Ritát, sőt, Ritában több rejlik, mint gondolnánk. Figyel és manipulál, fondorlatosan szövi a hálóját, ezáltal fokozatosan nagyobb ráhatásra lesz a végkimenetelre.
A néző a “család” első találkozásánál azon töpreng, hogy vajon a családtagokat megelevenítő individuumok részesei-e az őrületnek, vagy ők is áldozatok, akik bemagolták a szövegüket annak érdekében, hogy a pszichopata családfő ne vetítse ki rájuk a haragját. Még jó, hogy a film erre is képes fordulatos lendületű magyarázatot adni, egészen a thriller végéig lázban tart mindenkit, ki lesz az első, aki megtörik és kiesik a szerepéből, s ennek milyen következményei lehetnek a résztvevők számára.
A papás-mamás pszichológiai thriller a kollektív agymosás és a pszichózis peremén olyan úttörő jelentőségű magyar produkció, amire felettébb büszkék lehetünk. Mi sem bizonyítja jobban sikerét, minthogy az 1990-es rendszerváltás óta jelenleg a húsz legsikeresebb film között szerepel a magyar mozi kasszáknál.
Nem lennék meglepve, ha nemzetközi tekintetben találkoznánk még a film alapötletével: bevett szokás, hogy a sikeres és magasan méltatott európai filmeket akár Hollywood, vagy más ország ismét legyártja, s saját nemzeti kontextusába helyezi. ★★★★★
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése