Victor Drumond (Daniel Auteuil) elveszettnek érzi magát a telefonos applikációk világában és nehezen veszi fel az iramot a korszellemmel. Felesége Marianne Drumond (Ardant) viszont könnyebben alkalmazkodik a változáshoz, s sokszor ad hangot annak, hogy mennyire elégedetlen férje maradiságával. A házaspár közti ellentét végül ahhoz vezet, hogy Marianne kidobja a férfit a lakásukból és összeköltözik szeretőjével.
Victor közös fiúktól (Michaël Cohen) egy grandiózus projekt keretein belül lehetőséget kap átélni a múltat, így a férfi visszacsöppen 1974-be, hogy újra felidézze fiatalságát és későbbi feleségével való találkozását. A film arra keresi a választ, hogy a múltidézéssel megmenthető-e Victor és Marianne házassága.
A kétszeres César-díjas Fanny Ardant mellékszereplői alakítása abszolút beleillik a parádés szereposztásba - Ardant nem csak a nyers humor és egyenesség szócsöve a filmben, de a befejező jelenetben drámai színét is megmutatja, amikor Marianne félretéve büszkeségét bevallja férjének, hogy tévedett kettejükkel kapcsolatban. Bár a nő Victorral megbékél, mégsem hagyja el azokat a tulajdonságait, amelyek miatt a néző a film eleje óta szimpatizál a karakterrel: Marianne az egész film ideje alatt szabad, kíméletlenül őszinte, elegáns, szexi és ízig-vérig nő marad. ★★★★★
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése