Egy csapat tinédzser elhatározza, hogy megleckéztetnek egy iskolatársait terrorizáló fiút (Josh Peck), így meghívják egy koholt születésnapi csónakázásra a közeli folyóra. Ahogy a közös program eseményei haladnak előre, többen a csapatból sajnálni kezdik George-ot, így kérik a bandavezért (Scott Mechlowicz), hogy álljanak le a tervvel, ám a folyón elszabadulnak az indulatok, s bekövetkezik a végzetes szerencsétlenség.
A film már a karakterizációban megvezeti a nézőt, mert megfordítja a sokszor használt ötletet - ebben a filmben nem a duci fiú az áldozata az atrocitásoknak, hanem ő az okozója ezeknek. George persze nem érzi úgy, hogy erőszakos lenne, sőt meg van győződve róla, hogy durva reakciói indokoltak. Különlegesnek gondolja magát, s a kamerát is azért tartja, hogy megörökítse minden pillanatát. Mivel egy gyermekről beszélünk, talán nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy George rossz ember lenne, hisz ebben a korban még változhat a jellem. Az viszont biztos, hogy a mentálisan sérült srác nem a való világban él: nem ismeri a saját határait és nem fogadja el a kritikát.
A független kisfilm szereplői közül tulajdonképpen bárkit választhattam volna elemzésre - nem hiába nyert a szereplőgárda (Rory Culkin, Ryan Kelley, Scott Mechlowicz, Trevor Morgan, Josh Peck és Carly Schroeder) különdíjat a 2005-ös Independent Spirit díjátadón. Mégis a film cselekményének kulcsalakját választottam, aki bizonyára megosztó szereplője a filmnek. Josh Peck gyorsan vált át a barátokra vágyó fura fiúból agresszív sértegetővé, ami megdöbbenti a szemlélőt. Én rosszindulatúnak és ítélkezőnek éreztem a karaktert, s nem tudtam szimpatizálni vele, de biztosan van olyan is, aki a fiú viselkedése mögött egy kevésbé elvetemült alakot lát bele a karakterbe. Peck mindenesetre autentikusan mutatja meg a harag érzését a filmvásznon. A film magyar címe: "A harag sodrása", ami igen találóan leírja a filmet - a harag ugyanis haragot szül, az erőszak pedig erőszakot. A film azt üzeni világnak: csak mert van, aki csúnyán viselkedik velünk, nekünk nem kell visszavágnunk, hisz ezzel ugyanolyanokká leszünk, mint a zaklatónk. ★★★★☆
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése