Mikor a washingtoni sztárnyomozó, Dr. Alex Cross (Morgan Freeman) unokahúgát több fiatal lánnyal együtt elrabolják, a férfi Észak-Karolinába utazik, hogy segítse a nyomozást és felgöngyölítse a bűnügyet. Az egyik áldozat megszökésével új helyzet áll elő a macska-egér játékban: Kate (Judd) újfajta perspektívát kínál a nyomozásban, ami felborítja az emberrablók tervét; a kérdés már csak az, hogy Cross és csapata időben fel tudják-e deríteni a tettesek honlétét, s megmenteni az elrabolt lányokat, vagy túljárnak az eszükön a deviáns kéjelgők?!
A pszichológiai thriller pezsdítő komponense, hogy Judd karaktere az 1990-es vagy korábbi évek általánosan bevett szokásától eltérően megtagadja az áldozat szerepét, és aktívan részt vesz abban, hogy azonosítsa és megállítsa elrablóit.
A kétszeres Emmy-jelölt Ashley Judd egy sikeres, talpra esett, feminista figurát formál meg a filmben, aki saját sorsáért felel, nem mástól vár segítséget - a rendőrnyomozó különítmény tagjaként teljes értékűen veszi fel a kesztyűt elrablói ellen. Ez nem jelenti azt, hogy a színésznő pusztán keményedik a színen, alakításában tetten érhető a megalázottság vagy a tehetetlenség érzése is, a trauma, amit Kate a fogva tartása és menekülése alatt szenvedett el.
Lelombozó belegondolni, hogy annak ellenére, hogy felülemelkedve filmje elvárásain, Judd ilyen összetett és meghökkentő jelenléttel bír egy B-kategóriás thrillerben, sosem vált belőle A-listás sztár; nem hívják díjmágnes filmek szerepeibe, s a közönség sem ismeri a munkásságát.
Persze Harvey Weinstein negatív befolyása sem segít a színésznő státuszán, Judd elmondása szerint a kegyvesztett stúdiómogul szexuálisan zaklatta a forgatás idején. Az elszenvedett viszontagságok vonatkozásában tehát még inkább méltányolandó Judd elhivatottsága a karakter megformálásában.
A "Kiss the Girls" talán indirekt módon, de nem a zseniálisan lavírozó sorozatgyilkosok és gyűjteményük miatt nyújt a szokásosnál forradalmibb víziót, hanem az áldozat-szerep különleges interpretálása végett, főleg, mivel az alkotás közel harmincéves, azaz nem éri a modern-kori új-hullám, amiben egy nő a Judd által szemléltetett reakcióval reagálhat az őt ért támadásra. ★★★★☆
A pszichológiai thriller pezsdítő komponense, hogy Judd karaktere az 1990-es vagy korábbi évek általánosan bevett szokásától eltérően megtagadja az áldozat szerepét, és aktívan részt vesz abban, hogy azonosítsa és megállítsa elrablóit.
A kétszeres Emmy-jelölt Ashley Judd egy sikeres, talpra esett, feminista figurát formál meg a filmben, aki saját sorsáért felel, nem mástól vár segítséget - a rendőrnyomozó különítmény tagjaként teljes értékűen veszi fel a kesztyűt elrablói ellen. Ez nem jelenti azt, hogy a színésznő pusztán keményedik a színen, alakításában tetten érhető a megalázottság vagy a tehetetlenség érzése is, a trauma, amit Kate a fogva tartása és menekülése alatt szenvedett el.
Lelombozó belegondolni, hogy annak ellenére, hogy felülemelkedve filmje elvárásain, Judd ilyen összetett és meghökkentő jelenléttel bír egy B-kategóriás thrillerben, sosem vált belőle A-listás sztár; nem hívják díjmágnes filmek szerepeibe, s a közönség sem ismeri a munkásságát.
Persze Harvey Weinstein negatív befolyása sem segít a színésznő státuszán, Judd elmondása szerint a kegyvesztett stúdiómogul szexuálisan zaklatta a forgatás idején. Az elszenvedett viszontagságok vonatkozásában tehát még inkább méltányolandó Judd elhivatottsága a karakter megformálásában.
A "Kiss the Girls" talán indirekt módon, de nem a zseniálisan lavírozó sorozatgyilkosok és gyűjteményük miatt nyújt a szokásosnál forradalmibb víziót, hanem az áldozat-szerep különleges interpretálása végett, főleg, mivel az alkotás közel harmincéves, azaz nem éri a modern-kori új-hullám, amiben egy nő a Judd által szemléltetett reakcióval reagálhat az őt ért támadásra. ★★★★☆
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése