2025. június 18., szerda

Faye Dunaway | "Mommie Dearest" (1981)

A “Mommie Dearest” Christina Crawford - Joan Crawford nevelt lánya - botrány könyvén alapul; nem kíméli Hollywood nagyasszonyát, szörnyetegként emlékszik rá: gyermekbántalmazással, gyilkossági kísérlettel, eget verő tanrumokkal és züllöttséggel vádolja a színésznőt, akit nem csak rossz anyaként, de így már-már bűnözőként fest fel a nagyérdemű előtt. A parodisztikus alkotás kizárólagosan Joan lányával való kapcsolatára koncentrál, meghamisítva a színésznő imázsát, szélsőséges módon nem beszél Crawford nagyszerű karrierjéről és páratlan tehetségéről sem.
Joan Crawford személye körül gigászi volt az érdeklődés; az ünnepelt színésznő abban a korban élt, amikor egy filmsztár privát életét még sűrű köd fedte, s volt valami titokzatos, elérhetetlen, invitáló a tudatlanságban. Végtére az "Anyu a sztár" is ezt a talányosságot gondolja tovább, igaz teljesen kisarkítva azt, mégpedig úgy, hogy az Oscar-díjas Crawford, akinek személyes életét darabokra szedi, már nem tudja megvédeni magát a filmben látható, renomét-csorbító hipotézisek ellen. 
Az Oscar-díjas Faye Dunaway a legkevésbé hibáztatható a kettős értelemben vett karrier romboló portréért (Dunaway a "Mommie Dearest" bemutatása óta főleg tévés diadalokat tudhat magáénak, filmes karrierje összességében inszignifikáns). Dunaway utólag megbánta, hogy szerepelt az alkotásban, de a film már bejárta a kötelező köröket és eljutott azokba a filmes bugyrokba, amelyekben diszkreditálták.
Sokáig féltem megnézni a kitalált biográfiát, mert attól tartottam, hogy sosem tudok ugyanúgy tekinteni Crawford-ra, mint korábban, de ez a félelmem az első percekben tovatűnt. Rendezője utasítására Dunaway paródiát csinál Crawford alakjából, nincsenek árnyalatok a szerepben, idegösszeomlás-massza az egész, óbégatással, műdrámázással. Az Oscar-díjas színésznő egyszer-egyszer elkapja Crawford hanghordozását, de ennyi, semmikor nem láttatja izgalmasnak, vonzónak, összetettnek, egyszóval: emberi lénynek.
Megoszlanak a vélemények Dunaway teljesítményéről, két nagyobb kritikusi csoport (NYFCC és NSFC) az 1981-es év legjobbjai között számol vele, mindeközben az Arany Málna-díj a legrosszabb színésznő trófeájával díjazta - jómagam a két véglet közé helyezném a veterán művésznő próbálkozását.
A "Mommie Dearest" követőtábora az idétlen, de humoros idézetek miatt tart ki ('No wire hangers, ever!' / 'Tina! Bring me the axe!' / 'Don't fuck with me fellas. This ain't my first time at the rodeo.') a film kultusza mellett, de nem gondolom, hogy bárki komolyan venné Christina Crawford állításait. A szemtanúk szerint Joan lánya mindig nehéz eset volt, ő is a színészi pályát választotta, de nem ért el jelentős sikereket, amikor pedig Joan kihagyta őt a végrendeletéből, begőzölt. Hogy is lehetne máshogy értelmezni a nő sértődöttségét megelevenítő produktumot, hisz a sztori még azokat a szülői tulajdonságokat is ördögtől valónak mutatja be, amikor Joan arra tanítja a gyerekét, hogy osztozzon a szegényekkel a játékain vagy egye meg az elé rakott ételt?! ★★★☆☆