Andrea ‘Andy’ Sachs (Hathaway) húsz évvel azután, hogy kis ideig részese volt a Prada, a Gucci és a divat világának, komoly újságíróvá avanzsálódott, és azt csinálja, amit mindig is szeretett volna. Miután azonban leépítik a magazint, ahol dolgozik, nem csak munkanélkülivé válik, de célját is veszti. Úgy hozza a sors, hogy a fiatal nő új lehetőséget kap az önmegvalósításra, nem máshol, mint régi munkahelyén, a Runaway-nál, Miranda Priestly (Meryl Streep) domíniumában.
A Runaway Magazin a virtuális tér előretörésével teljes arculatváltáson ment keresztül, alkalmazkodva a kor igényeihez. Miranda árnyéka régi önmagának, a politikai korrektség megtartását és a munkahelyi verbális abúzus elkerülését szem előtt tartva végzi a munkáját, asszisztense szól rá, amikor olyat mond, amit nem illik. Azt gondolná az ember, hogy ennyi év után Miranda nem függ senkitől, de ez nem így van. Működését főnöke, Irv Ravitz (Tibor Feldman) diktálja, aki egy PR-katasztrófa megfékezésének reményében hívja vissza Andy-t a magazinhoz. Miranda kétségbeesett; bár úgy tesz, mintha nem ismerné fel korábbi asszisztensét, tudja, hogy szüksége van a nőre ahhoz, hogy a nagy változások közepette megtarthassa a Runaway irányítását.
Az Oscar-díjas Anne Hathaway karrierjét okvetlenül meghatározta az eredeti film és a közös munka Streeppel, így érthető, miért mondott igent a folytatásra, ami valljuk be, minden esetben rizikós egy színésznek, főleg, ha ilyen masszív nosztalgiafaktor övez egy vígjátékot, mint a "The Devil Wears Prada" c. filmet. Szerencséjére a kritikusok és a közönség imádták az új részt, a mozikasszáknál közel 700 milliót hozott a film, bőven túlszárnyalva az első alkotás bevételi számait. A siker kulcsa talán abban van, hogy majdnem mindenkit visszahívtak az első filmből, nem csak a főszereplők tekintetében (Hathaway, Streep, Blunt, Tucci), de a stábtagok közül is (David Frankel - rendező; Aline Brosh McKenna - forgatókönyvíró), ha pedig ugyanazok a tehetséges művészek és kreatív szakemberek dolgoznak egy projekten, akik egyszer már sikerre vitték azt, mi sülhet el rosszul?
Hathaway lelkesen veti bele magát a szerepbe; Streep jelenlétében képes visszahozni azt az ambiciózus, de megfelelni vágyó fiatal lányt, akit 2006-ban megismertünk. Nem gorombaság ilyet írni, de amilyen üdítő és kedves volt Hathaway az első filmben, annyira játszott másodhegedűst a háromszoros Oscar-díjas legenda Streep és az Oscar-jelölt Emily Blunt mellett. Most minthogyha felcserélődnének a szerepek: Blunt nem kap elég játékidőt, hogy brillírozzon, míg Meryl meg van fosztva attól a csípős, éles karaktertől, amitől Miranda olyan ikonikussá vált a nézők szemében. Anne Hathaway az egyetlen, aki konzekvensen képviseli a 'régi ént', mindeközben alakítása az érettebb, tapasztaltabb, talpra esettebb Andy-t is felszínre hozza, aki saját szerencséjének kovácsa.
"Az ördög Pradát visel 2" tisztességes próbálkozás, csalódást egyetlen percig sem okoz, de nem veheti fel a versenyt az első résszel, ami sokkal gazdagabb humorban és lendületesebb cselekménysorában. Kétségkívül Hathaway a film sztárja, aki húsz év után is igazolja, hogy ott van azon hollywoodi színésznők között, akik el tudnak cipelni egy ilyen nagyszabású produkciót a hátukon. ★★★★☆
A Runaway Magazin a virtuális tér előretörésével teljes arculatváltáson ment keresztül, alkalmazkodva a kor igényeihez. Miranda árnyéka régi önmagának, a politikai korrektség megtartását és a munkahelyi verbális abúzus elkerülését szem előtt tartva végzi a munkáját, asszisztense szól rá, amikor olyat mond, amit nem illik. Azt gondolná az ember, hogy ennyi év után Miranda nem függ senkitől, de ez nem így van. Működését főnöke, Irv Ravitz (Tibor Feldman) diktálja, aki egy PR-katasztrófa megfékezésének reményében hívja vissza Andy-t a magazinhoz. Miranda kétségbeesett; bár úgy tesz, mintha nem ismerné fel korábbi asszisztensét, tudja, hogy szüksége van a nőre ahhoz, hogy a nagy változások közepette megtarthassa a Runaway irányítását.
Az Oscar-díjas Anne Hathaway karrierjét okvetlenül meghatározta az eredeti film és a közös munka Streeppel, így érthető, miért mondott igent a folytatásra, ami valljuk be, minden esetben rizikós egy színésznek, főleg, ha ilyen masszív nosztalgiafaktor övez egy vígjátékot, mint a "The Devil Wears Prada" c. filmet. Szerencséjére a kritikusok és a közönség imádták az új részt, a mozikasszáknál közel 700 milliót hozott a film, bőven túlszárnyalva az első alkotás bevételi számait. A siker kulcsa talán abban van, hogy majdnem mindenkit visszahívtak az első filmből, nem csak a főszereplők tekintetében (Hathaway, Streep, Blunt, Tucci), de a stábtagok közül is (David Frankel - rendező; Aline Brosh McKenna - forgatókönyvíró), ha pedig ugyanazok a tehetséges művészek és kreatív szakemberek dolgoznak egy projekten, akik egyszer már sikerre vitték azt, mi sülhet el rosszul?
Hathaway lelkesen veti bele magát a szerepbe; Streep jelenlétében képes visszahozni azt az ambiciózus, de megfelelni vágyó fiatal lányt, akit 2006-ban megismertünk. Nem gorombaság ilyet írni, de amilyen üdítő és kedves volt Hathaway az első filmben, annyira játszott másodhegedűst a háromszoros Oscar-díjas legenda Streep és az Oscar-jelölt Emily Blunt mellett. Most minthogyha felcserélődnének a szerepek: Blunt nem kap elég játékidőt, hogy brillírozzon, míg Meryl meg van fosztva attól a csípős, éles karaktertől, amitől Miranda olyan ikonikussá vált a nézők szemében. Anne Hathaway az egyetlen, aki konzekvensen képviseli a 'régi ént', mindeközben alakítása az érettebb, tapasztaltabb, talpra esettebb Andy-t is felszínre hozza, aki saját szerencséjének kovácsa.
"Az ördög Pradát visel 2" tisztességes próbálkozás, csalódást egyetlen percig sem okoz, de nem veheti fel a versenyt az első résszel, ami sokkal gazdagabb humorban és lendületesebb cselekménysorában. Kétségkívül Hathaway a film sztárja, aki húsz év után is igazolja, hogy ott van azon hollywoodi színésznők között, akik el tudnak cipelni egy ilyen nagyszabású produkciót a hátukon. ★★★★☆
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése