A film kiindulópontja egy gyilkosság, amit Mildred Pierce (Crawford) második férje (Zachary Scott) ellen követnek el. A nyomozók mindent megtesznek, hogy felderítsék a bűntényt, s bár eleinte nem egyértelmű a gyilkos kiléte, illetve hogy Pierce milyen módon érintett az ügyben (Mildred érthetetlen módon a család egyik jó barátját próbálja besározni a gyilkossággal), a film végére mindenre fény derül. A "Mildred Pierce" című alkotás a visszatekintés technikájával mutatja be, hogy a történet mikképpen jutott el az ominózus estére.
Az Oscar-díjas Joan Crawford Mildredje odaadó édesanya, aki minden helyzetben gyermekeit teszi az első helyre. A nő talán túlságosan is engedékeny velük, s ez a jellemtelen és pénzéhes Veda (Ann Blyth) esetében későbbi konfliktusokhoz és bonyodalmakhoz vezet. Crawford az édesanyákra jellemző összes emóciót közvetíteni tudja, de a filmes körökben népszerű karakter limitáltsága háttérbe szorítja a színésznőt, s mondhatni másodhegedűssé, alárendelté teszi őt a fantasztikus Ann Blyth-nak. Hisz azon kívül, hogy Mildred anyatigrisként, valamint sikeres üzletasszonyként, amolyan 'self-made' nőként ('saját-készítésű' - arra az egyénre szokták mondani, aki önerőből, nehéz munka révén tört fel a semmiből) sasszézik a színen, igazán sok minden nem történik vele. Látjuk, hogy komplikált kapcsolata van lányával és a férfiakkal, de nincsenek a filmben olyan jelenetek, amitől több jelzőt tudnánk aggatni rá. Nem kérdés, hogy Crawford megérdemelte a főszereplői Oscar-díjat ezért a filmért, hisz még így is kifogástalan a címszerepben, ugyanakkor három Oscar-jelölése közül ("Mildred Pierce" - 1945; "Possessed" - 1947; "Sudden Fear" - 1952) személy szerint utóbbit tartom a legerősebb színészi alakításának. ★★★★☆
Az Oscar-díjas Joan Crawford Mildredje odaadó édesanya, aki minden helyzetben gyermekeit teszi az első helyre. A nő talán túlságosan is engedékeny velük, s ez a jellemtelen és pénzéhes Veda (Ann Blyth) esetében későbbi konfliktusokhoz és bonyodalmakhoz vezet. Crawford az édesanyákra jellemző összes emóciót közvetíteni tudja, de a filmes körökben népszerű karakter limitáltsága háttérbe szorítja a színésznőt, s mondhatni másodhegedűssé, alárendelté teszi őt a fantasztikus Ann Blyth-nak. Hisz azon kívül, hogy Mildred anyatigrisként, valamint sikeres üzletasszonyként, amolyan 'self-made' nőként ('saját-készítésű' - arra az egyénre szokták mondani, aki önerőből, nehéz munka révén tört fel a semmiből) sasszézik a színen, igazán sok minden nem történik vele. Látjuk, hogy komplikált kapcsolata van lányával és a férfiakkal, de nincsenek a filmben olyan jelenetek, amitől több jelzőt tudnánk aggatni rá. Nem kérdés, hogy Crawford megérdemelte a főszereplői Oscar-díjat ezért a filmért, hisz még így is kifogástalan a címszerepben, ugyanakkor három Oscar-jelölése közül ("Mildred Pierce" - 1945; "Possessed" - 1947; "Sudden Fear" - 1952) személy szerint utóbbit tartom a legerősebb színészi alakításának. ★★★★☆
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése