Benedetta már gyermekkorában felismeri, hogy nem olyan, mint a többi gyermek; mivelhogy ő a lányokat szereti. Évekkel később a gyámoltalan Bartolomea Capitanio (Daphne Patakia) menedéket kér a kolostorban, s kiderül, hogy Benedettához hasonlóan Bartolomea is leszbikus, így a két nő titkos viszonyba kezd, amely főleg a szexuális élvezetek megtapasztalásában éri el a tetőfokát. A cselekmény bonyolódik, amikor egyik éjszaka Benedetta stigmákkal a testén ébred; attól a ponttól kezdve nincs megállás - a manipulatív apáca kinevezi magát Krisztus menyasszonyának, aki által Jézus cselekszik a világban. Persze vannak olyanok, akik nem hisznek neki, s fejükbe veszik, hogy leleplezik a nő intrikáit. Az ötszörös César-jelölt Virginie Efira alakítására sok jelzőt lehet aggatni, de azt nem, hogy ne adná magát maximálisan a rendezője kezébe, ugyanis mindent megcsinál, amit Verhoeven kíván tőle. Talán ez hátráltatja abban, hogy megtalálja saját elképzelését a szerepben, mivel annak ellenére, hogy Efira kitárulkozik a színen, a mártír Benedetta mégis távolságtartó, kiismerhetetlen marad, akivel kapcsolatosan az utolsó percekben sem tudunk dűlőre jutni, hogy blöfföl-e vagy tényleg hisz kiválasztottságában.
Az életrajzi elemekkel dúsított dráma sokszor olyan, mint egy színházi darab; kellő szentimentalitással és túlzásokkal operál, a csábítás és cselszövés vonatkozásában próbál kiemelkedni, ami félig-meddig sikerül is. Efira mellett számos mellékszereplő (Charlotte Rampling, Daphne Patakia, Louise Chevillotte és Lambert Wilson) teszi emlékezetessé a filmet, amiről nehéz eldönteni, hogy bátor elképzelés áll-e mögötte, vagy csak pornográf tartalommal akarja kiverni a vallásosok között a biztosítékot. ★★★★☆
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése