A Kossuth- és Balázs Béla-díjas András Ferenc által rendezett filmszatíra a Kádár-korszak társadalmi viszonyait, a vidék és a főváros ellentétet ábrázolja. Bár groteszk, a korszak hangulatát teljességgel megelevenítő, már-már dokumentarista alkotás.
A Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas Pásztor Erzsi 1936-ban született - pontosan 90 évvel ezelőtt a mai napon. 1959-ben végzett a Filmművészeti Főiskolán. Először a debreceni Csokonai Színház tagjaként lépett a deszkákra, majd 1961-től a budapesti Petőfi Színházban, ezt követően 13 évig a Pécsi Nemzeti Színházban játszott. Szerepelt a Madách Színházban, a Soproni Petőfi Színházban, Szegeden, Budapesten a Karinthy, és a Turay Ida Színházban is. A Mafilm Társaság tagjaként több jelentős játékfilmben vállalt szerepet. Művészi teljesítményét számos díjjal ismerték el, 2022-ben beválogatták a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé. Lakner Zoltán, és Reznák Gábor tollából nemrég látott napvilágot életrajzi könyv róla.
Pásztor Erzsi az anya - Margit - szerepében fantasztikusan jó alakítást nyújt. Hitelesen ábrázolja a figura mindegyik oldalát és mélységét. Az erős, okos, kemény családanyát, aki egyedül viszi a vállán nem csak a napi terheket, de mindegyik családtag, az egész család sorsát is. Megmutatja a hagyományos családi értékrendet, a lány gyermek kevésbé fontosnak, értékesnek tartó felfogását, és gyakorlatát a fiú gyermekkel szemben.
A művésznő ugyanakkor érzékelteti a szeretetre, figyelemre, megértésre, segítségre, igazi egyenrangú társra vágyó nőt is. Mi sem példázza ezt jobban, minthogy Pásztor a filmben nyújtott főszereplői teljesítményéért 1977-ben elnyerte a Filmszemle "Legjobb női alakítás" díját is.
Helyenként didaktikusnak, és egyes szituációk túl sokszori ismétlődése miatt, néha unalmasnak érzi a néző a filmet, de összességében kerek, pontos látleletnek a korról.
A vidéki hagyományos életformába ahogy beúszik a jelen, finom áthallásokkal a politika, és a hagyományos vidéki értékrendben felnövő fiatalok terveiben, vágyaiban már mind az új kor lehetőségei, mind a fővárosi élet szabadsága ott rejlik. Természetesen a fővárosi, nagyvárosi létforma visszásságai is terítékre kerülnek éppoly szatirikus módon. ★★★★★
A Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas Pásztor Erzsi 1936-ban született - pontosan 90 évvel ezelőtt a mai napon. 1959-ben végzett a Filmművészeti Főiskolán. Először a debreceni Csokonai Színház tagjaként lépett a deszkákra, majd 1961-től a budapesti Petőfi Színházban, ezt követően 13 évig a Pécsi Nemzeti Színházban játszott. Szerepelt a Madách Színházban, a Soproni Petőfi Színházban, Szegeden, Budapesten a Karinthy, és a Turay Ida Színházban is. A Mafilm Társaság tagjaként több jelentős játékfilmben vállalt szerepet. Művészi teljesítményét számos díjjal ismerték el, 2022-ben beválogatták a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé. Lakner Zoltán, és Reznák Gábor tollából nemrég látott napvilágot életrajzi könyv róla.
Pásztor Erzsi az anya - Margit - szerepében fantasztikusan jó alakítást nyújt. Hitelesen ábrázolja a figura mindegyik oldalát és mélységét. Az erős, okos, kemény családanyát, aki egyedül viszi a vállán nem csak a napi terheket, de mindegyik családtag, az egész család sorsát is. Megmutatja a hagyományos családi értékrendet, a lány gyermek kevésbé fontosnak, értékesnek tartó felfogását, és gyakorlatát a fiú gyermekkel szemben.
A művésznő ugyanakkor érzékelteti a szeretetre, figyelemre, megértésre, segítségre, igazi egyenrangú társra vágyó nőt is. Mi sem példázza ezt jobban, minthogy Pásztor a filmben nyújtott főszereplői teljesítményéért 1977-ben elnyerte a Filmszemle "Legjobb női alakítás" díját is.
Helyenként didaktikusnak, és egyes szituációk túl sokszori ismétlődése miatt, néha unalmasnak érzi a néző a filmet, de összességében kerek, pontos látleletnek a korról.
A vidéki hagyományos életformába ahogy beúszik a jelen, finom áthallásokkal a politika, és a hagyományos vidéki értékrendben felnövő fiatalok terveiben, vágyaiban már mind az új kor lehetőségei, mind a fővárosi élet szabadsága ott rejlik. Természetesen a fővárosi, nagyvárosi létforma visszásságai is terítékre kerülnek éppoly szatirikus módon. ★★★★★
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése