Meryl Streep | "Before and After" (1996)

Mikor fiúkat gyilkossággal vádolják, Carolynnek (Streep) és Bennek (Liam Neeson) gyorsan szembe kell nézniük az igazsággal, ami torz tükröt tart eléjük és teljesen felforgatja az életüket. 

Dr. Carolyn Ryan megbecsült gyermekorvos, aki férjével és két kiskorú gyermekével él egy massachusettsi kisvárosban. Egyik este aggasztó híreket kap: fiát emberöléssel gyanúsítják, ráadásul a tizenhatéves fiú hetekre eltűnik a radarról. Jacobot (Edward Furlong) végül elfogják és felelnie kell a tetteiért. 

A háromszoros Oscar-díjas színésznő egy olyan szerető és támogató édesanyát játszik az alkotásban, aki semmilyen helyzetben sem tagadja meg gyermekét. Férjével ellentétben, Carolyn hisz az igazságszolgáltatásban; s hogy fia csak az igazság feltárásával szabadulhat meg a lelkiismeretfurdalás béklyójából. Amikor az Oscar-jelölt Neeson által játszott családapa a helytelen irányba próbálja terelni Jacobot, Streep karaktere közbelép és megváltoztatja a narratívát. Meryl Streep főként finom, apró gesztusokkal ragadja meg a néző figyelmét, mégpedig úgy, hogy Carolyn-t egyszer sem teszi gyámoltalanná, alárendelté a történetben. A nő tiszta eszközökkel küzd családja jólétéért, remélve, hogy döntéseit megváltás kíséri. 
 "A gyanú árnyékában" nem a bűntényre, hanem az erre adott személyes reflexiókra helyezi a hangsúlyt és végig a megtört család szemszögéből vizsgálja a történteket. Bár nincsenek a filmben nagy csavarok, amelyek jobban felvillanyoznák az eseményeket, a krimi-dráma mindenképpen szállítja az áhított drámaiságot és szentimentalitást. ★★★★☆

Eddie Murphy | "The Nutty Professor" (1996)

Az Eddie Murphy főszereplésével újra gondolt amerikai film remake-ben egy túlsúlyos professzor (Murphy) olyan formulát talál fel, amely rekonstruálja valaki DNS-ét, hogy könnyebben fogyjon. Miután Sherman beleszeret Carla Purty-ba (Jada Pinkett Smith), önző érdekektől vezérelve magán is kipróbálja a szert, ezzel létrehozva Buddy Love-ot, a megnyerő ábrázatú, energiabomba alteregót, aki minden lépésében arra törekszik, hogy átvegye a hatalmat és kiirtsa magából a professzort. 

Az Oscar-jelölt színész egyik legsikeresebb vígjátékfilmjében nem csak Sherman-t és Buddy-t játssza el, de több más karaktert is, mint például Sherman édesanyját, édesapját, testvérét és nagymamáját. Ehhez nyilván több kell, mint egy jó maszkmester - a tehetséges komikus meggyőzően állja a sarat minden szerepben. Persze legjobb Shermanként, s emberi módon adja át a túlsúllyal és önbecsülési problémával küzdő tudós harcát a kilókkal.

A sors fintora, hogy ami a "Bölcsek kövére" című filmben jó kritikákat hozott a színész számára, később feltehetőleg az Oscar-díjába került. Murphynek ugyanis annyira megtetszett a beöltözősdi, hogy több másik filmjében is ő szolgáltatta a szereplőgárda nagy részét. 2007-ben Murphy közel került, hogy megnyerje élete első Oscar-díját a "Dreamgirls" (2006) című filmért, de másik filmje, a kritikusok által utált "Norbit" (2007) pont az Oscar-szavazás kellős közepén került bemutatásra, s a fáma szerint ez sok szavazót kiábrándított Murphy díjazását illetően. 
A "The Nutty Professor" kielégítő szórakozást nyújt, amennyiben a néző nem vár valami szuperintelligens történetet. A komédia pont azért működik, mert Eddie Murphy eladja a legbárgyúbb vicceket is, s legfőképpen, mert Sherman Klump szerepében kifejezetten szerethető jelenség. ★★★★☆

Edward Norton | "Primal Fear" (1996)

A "Primal Fear" tárgyalótermi thriller, amelyben semmi sem az, aminek látszik. Egy fiatal férfit azzal gyanúsítanak, hogy gyilkosságot követett el, s bár minden jel bűnösségét mutatja, sztár-ügyvédje (Richard Gere) elhiteti saját magával, hogy a fiú ártatlan és mindent megtesz azért, hogy felmentsék Aaron-t (Norton) a vádak alól. 

A háromszoros Oscar-jelölt színésznek a film első órájában szinte alig van jelentős szerepe: jól bemutatja az igazságtalanul megvádolt és meghurcolt ministránsfiút, aki állítja; nem ő tehet a chicagói érsek meggyilkolásáról. A csavar nem sokkal az első óra után következik be: kiderül, hogy a fiú személyiségzavarral küzd, így Norton egy új karakterrel dolgozhat tovább a történetben. 'Roy' agresszív, dühös, a szereplő domináns énje, s egyben a gyilkosság tényleges elkövetője. Ez a felállás a thriller utolsó öt percében ismét változik, megismerjük a csattanót, ami talán akkorát azért még sem csattan, mint a film készítői akarták.

Bár James McAvoy ("Split" - 2016) briliáns magaslataiba nem jut el, Edward Norton kétségkívül élénkséget idéz elő az átlagos sztoriban, s talán egy kevésbé elcsépelt végletbe mozdítja el a cselekménysort. A film első részében kevés kiemelkedő jelenete van a színésznek, s elmaradoznak tőle az átütő pillanatok azokban a szegmensekben, amikor nem éppen 'Aaron' és 'Roy' szerepjátékát követjük. Ettől függetlenül Edward Norton debütáló alakítása figyelemreméltó, hatásos, egy jobb filmben pedig még nagyszerűbb lehetett volna. 

Hiába az illusztris színészgárda (Richard Gere; Laura Linney; Frances McDormand; Alfre Woodard; André Braugher; Maura Tierney), a filmből hiányzik a lélek, az erő, ami behúzná és elgondolkodtatná a nézőt a kialakult helyzetről. Talán annyit ad tanulságként az egész, hogy a megfelelő eszközök bevetésével minden rendszer kijátszható, megcsalható. ★★★★☆

Geena Davis | "The Long Kiss Goodnight" (1996)

Az Oscar-díjas Geena Davis és az Oscar-jelölt Samuel L. Jackson főszereplésével készült akció-thriller egy amnéziában szenvedő kémnő  visszatalálását mutatja be a bizniszbe. 

Samantha Caine (Davis) férjével és kislányával egy kis pennsylvaniai városban élnek. A pedagógusként dolgozó nő ritka betegségben szenved: retrográd amnéziája van, így nem emlékszik a múltjára. Egy autóbaleset következtében azonban visszatérnek az emlékei és fenekestül felfordul az élete. Samantha sokat küzd azzal, hogy azzá a kegyetlen kémnővé legyen, aki egykor volt, de miután a régi ellenfelei felfedezik, hogy a halottnak hitt nő életben van, nincs más választása, mint ismét előhozni magából a profi bérgyilkosnőt. 
Mivel a felszínes történet sajnos több részletet nem magyaráz meg kellően, a díjnyertes Geena Davis sem tud a látványos akciójeleneteken kívül sok mindent felmutatni a színen. Elismerem Davis ambícióját és azt, ha valaki negyvenéves korában bevállal egy ilyen szerepet, ugyanakkor a filmes műfajhoz fűzött elvárásom minimum az, hogy érdekesnek találjam a főszereplő karaktert, a magyar címén "Utánunk a tűzözön" pedig ezen a téren is elhasal. Persze ebben a rendezés és a forgatókönyv a hibás: Samantha karaktere inkább tűnik skizofrénnek, mint sem amnéziásnak, ami akarva-akaratlanul zavaró hatást kelt. Egyik percben még letagadja a saját gyermekét, a következőben rohan megmenteni őt. 
Mindent összevetve, a humanitárius tevékenységéért Jean Hersholt Humanitarian-díjjal is kitüntetett művész megfelel a szerepre, tesz is azért, hogy ez látható legyen a publikum számára, de a köré gyártott film sokszor cserben hagyja, nem engedi érvényesülni a színésznőt, ellehetetleníti a dolgát, ezért az átlagosnál nem tud magasabb szintet produkálni. ★★★☆☆ 

Drew Barrymore & Courteney Cox & Rose McGowan | "Scream" (1996)

Édesanyja halálának évfordulója közeledtével Sidney Prescott (Neve Campbell) riasztó telefonhívásokat kap egy ismeretlen férfitől, akinek egyértelmű szándéka, hogy megölje a lányt. A maszkos figura a következő napokban többször megtámadja a gimnazistát, majd egy házibulin vérfürdőt rendez a fiatalok között. Csakhogy minden idők legjobb tini-horrorjában senki sem az, akinek látszik. A filmben sok izgalmas csavar, ötletes utalás és irónia van, amikor pedig az utolsó percekben lehullik a maszk, barátból ellenség, szeretőből gyilkos pszichopata válik. 

A Golden Globe-díjas Drew Barrymore akár a főszerepet is játszhatta volna a filmsorozatban, de úgy döntött, hogy egy meghökkentő cameo szerep kedvéért lemond erről az ajánlatról. Mivel Courteney Cox ("Friends" - 1994-2004) mellett ő volt a legnagyobb név a szereplőgárdában, a nézőket egyenesen sokkolta, hogy Barrymore karaktere mindössze pár perces játékidő után meghal a filmben, ezzel szemléltetve, hogy bármi megtörténhet a "Scream" világában.
Egyik este Casey Becker (Barrymore) éppen egy horror film megnézésére készül, amikor egy ismeretlen felhívja őt telefonon. A kedves, bájos diáklány eleinte észre sem veszi a helyzet súlyosságát, válaszol az idegen kérdéseire, de amikor a férfi egyre egyértelműbb utalásokat tesz arra, hogy figyeli őt, Casey megretten és leblokkol. Mivel a karakter nem olyan intuitív és találékony, mint Sidney, ezért esélye sincs a túlélésre. Casey és szerelme Steve (Kevin Patrick Walls) 'Ghostface' első áldozatai, a legemlékezetesebbek.
Nem sokan vannak, akik ilyen rövid játékidő mellett el tudják érni, hogy a néző átérezze a filmes lélekjelenlétüket, de Barrymore abszolút közéjük tartozik. A néző szurkol Casey-ért, bízik abban, hogy a lány fel tudja venni a harcot féktelen zaklatójával, s nagyon csalódott, amikor ez nem sikerül neki. Casey halála talán az egész filmsorozat legszomorúbb gyilkossága. ★★★★★

A történetből kiderül, hogy Gale Weathers (Cox) nem az új gyilkossági ügyek okán találkozik először a Neve Campbell által játszott, 'final girlnek' (utolsó lány/túlélő) becézett Sidneyvel, hisz korábban Gale tudósított a lány édesanyjának brutális meggyilkolásáról is. A törtető riporter ráadásul könyvet is írt az esetről, amelyben Sidney-t hazugnak nevezte és megkérdőjelezte a szerinte ártatlanul megvádolt Cotton Weary (Liev Schreiber) bűnös ítéletét is (ezt a történetszálat a következő részek bontják ki), így Sidneyvel való kapcsolata az első perctől kezdve zűrös. Munkája során Gale nem foglalkozik a saját érzéseivel, idegeníti magát a tragédiától, a sztorira koncentrál. Ez a mentalitása akkor változik meg, amikor a saját élete veszélybe kerül és maga is részese lesz a horrornak.
Cox küzdött a szerepért, mert szerette volna bizonyítani, hogy egy kevésbé szerethető karaktert is életre tud kelteni. Bár Gale nem válik ellenszenvessé a film alatt, a Golden Globe-jelölt színésznő nem téveszt a maximalista és előretörő riporter szerepében és derűs momentumaival mindenképpen kitűnik a drámaibb női szereplők közül. Cox egyébként a folytatásban ("Scream 2" - 1997) még ennél is jobb. ★★★★☆

Tatum Riley (McGowan) a kultuszfilm legkevésbé értékelt karaktere, akiről ritkán vagy egyáltalán nem esik szó, ha a film örökségét emlegetjük. Mindez igazságtalan, hisz McGowan feltétlen fontos szereplője az első résznek. Tatum talán légmérvadóbb tulajdonsága, hogy lojális, támogató barát. Sőt, olyannyira Sidney érdekeit és boldogulását tartja szem előtt, hogy azt sem veszi észre, amikor saját maga kerül pácba. A "Scream" talán legtalálóbb mondatai is tőle hangoznak el: "Can I be the helpless victim? No, please don't kill me, Mr. Ghostface. I wanna be in the sequel!" (azaz "Lehetek én a következő bajba jutott/tehetetlen áldozat? Ne, kérem ne öljön meg, Mr. Ghostface. Szeretnék benne lenni a folytatásban!").
Tatum laza, szabadszájú és belevaló barátnő figurája szöges ellentétben áll Sidney introvertált karakterével, ezért is működnek olyan jól egymás mellett a filmben, hisz mindketten másmilyenek. A "Charmed" (1998-2006) sztárját a társaival ellentétben a forgatókönyv nem segíti, de McGowan így is tudja bizonyítani rátermettségét. Sajnálatos, hogy a filmen, az előbb említett ikonikus sorozaton, illetve a "Jawbreaker" (1999) és "Grindhouse" (2007) című horror-vígjátékokon kívül a színésznőnek nem igazán sikerült érvényt szereznie a tehetségének. ★★★★☆