Filmes Nagyasszonyok játék

A Filmes Nagyasszonyok játék egy színésznők népszerűségre épülő szavazós játék volt, ami a blog Facebook-oldalán zajlott 2021. május 2. és június 30. között. Egy filmrajongó barátommal huszonnégy színésznőt választottunk ki a játékra, akik több fordulón keresztül mérkőztek meg egymással a győzelemért. Minden párosítást egy online program alakított ki, így teljesen a véletlenen múlott, hogy ki-kivel párbajozik az olvasói szavazatokért. 

Az első fordulóban kétféleképpen lehetett voksolni: két alkalommal az oldal megosztott Facebook-történetében és érvényes email címmel egyszer a Google Survey-ben. A három részeredményből született meg a hivatalos forduló eredmény, amely alapján tizenkét színésznő jutott tovább az interaktív játék következő fordulójába. 

Miután a Google Survey szavazás nem hozta a kívánt népszerűséget, a második fordulótól csak az oldal megosztott Facebook-történetében lehetett voksolni a duókra, két hét lefolyása alatt összesen kétszer. A második fordulóban a tizenkét névből már csak hat színésznő jutott tovább a harmadik fordulóba. 

A harmadik fordulóban a szavazás menete ugyanez volt, viszont mivel a három duóból csak három színésznő juthatott tovább, a kör végén egy rövid, huszonnégy órás szavazás kezdődött a fordulóban szavazatszám alapján negyedik és ötödik helyezett között, hogy eldőljön melyikük kerüljön vissza a játékba. Ez volt az első és egyetlen olyan a játék során, hogy már kiesett versenyzőt szavazhattak vissza az olvasók a játékba. 

Az elődöntő szavazása után kiderült a két döntős személye, mielőtt azonban megkoronáztuk volna a királynőnket, az olvasók eldönthették kinek adják a harmadik helyet. 

Június 30-án a háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep nyerte a Finálét, s mint a legkedveltebb Filmes Nagyasszony, Streep ezzel elnyerte, hogy főszerepet kapjon 2022-ben a blog életében.

Részletes eredmények

Első forduló

Halle Berry (52.3%) - Glenn Close (47.7%) 

Toni Collette (22.0%) - Emma Thompson (78.0%) 

Michelle Pfeiffer (53.3%) - Maggie Smith (46.7%) 

Frances McDormand (33.3%) - Helen Mirren (66.7%) 

Judi Dench (20.8%) - Meryl Streep (79.2%)

Julianne Moore (36.2%) - Kate Winslet (63.8%)

Jane Fonda (58.7%) - Shirley MacLaine (41.3%)

Jodie Foster (63.0%) - Octavia Spencer (37.0%)

Sandra Bullock (70.9%) - Jessica Lange (29.1%) 

Catherine Deneuve (22.6%) - Nicole Kidman (77.4%) 

Kathy Bates (72.2%) - Sophia Loren (27.8%) 

Cate Blanchett (74.5%) - Tilda Swinton (25.5%) 

Összes beérkezett szavazat: 598 

Második forduló

Halle Berry (37.0%) - Emma Thompson (63.0%)

Sandra Bullock (55.1%) - Nicole Kidman (44.9%)

Kathy Bates (52.9%) - Helen Mirren (47.1%)

Jane Fonda (53.1%) - Jodie Foster (46.9%)

Cate Blanchett (46.0%) - Michelle Pfeiffer (54.0%)

Meryl Streep (64.9%) - Kate Winslet (35.1%)

Összes beérkezett szavazat: 345

Harmadik forduló 

Meryl Streep (71.7%) - Emma Thompson (28.3%)

Sandra Bullock (69.0%) - Michelle Pfeiffer (31.0%)

Kathy Bates (71.2%) - Jane Fonda (28.8%)

Összes beérkezett szavazat: 170 

Második esély szavazás az elődöntőbe jutásért

Jane Fonda (50.0%) - Michelle Pfeiffer (50.0%) 

Mivel a két színésznő között holtverseny alakult ki a rövid, huszonnégy órás szavazásban, a játék során kapott individuális szavazatok döntötték el a továbbjutó kilétét. A játék során Jane Fonda összesen 90 voksot (52.6%) gyűjtött be az olvasóktól, míg Michelle Pfeiffer 81 szavazatot (47.4%) kapott, így előbbi színésznő jutott tovább az elődöntőbe.

Összes beérkezett szavazat: 24

Elődöntő

Kathy Bates (80.4%) - Jane Fonda (19.6%)

Sandra Bullock (45.7%) - Meryl Streep (54.3%)

Összes beérkezett szavazat: 126

Harmadik helyes szavazás 

Sandra Bullock (58.3%) - Jane Fonda (41.7%)

Összes beérkezett szavazat: 24

Finálé 

Kathy Bates (37.2%) - Meryl Streep (62.8%) 

Összes beérkezett szavazat: 43

Helyezések 
(A holtversenyeket az egyes fordulókban beérkező szavazatszám vagy százalékos előny döntötte el) 

1. Meryl Streep 
2. Kathy Bates
3. Sandra Bullock 
4. Jane Fonda
5. Michelle Pfeiffer
6. Emma Thompson 
7. Nicole Kidman
8. Jodie Foster
9. Helen Mirren
10. Cate Blanchett
11. Halle Berry
12. Kate Winslet
13. Glenn Close
14. Maggie Smith
15. Octavia Spencer
16. Shirley MacLaine
17. Julianne Moore
18. Jessica Lange
19. Sophia Loren
20. Frances McDormand
21. Tilda Swinton

22. Catherine Deneuve
23. Toni Collette 
24. Judi Dench

Érdekességek 

⬞ A játék során összesen 1330 szavazat érkezett. 

⬞ A játék egész ideje alatt a legnépszerűbb párbaj Sandra Bullock és Meryl Streep elődöntős párbaja volt, amely során összesen 70 voks érkezett. 
⬞ A legegyértelműbb párbaj eredmény Kathy Bates és Jane Fonda elődöntős harcában alakult ki, amikor is a játék történetében először és utoljára 80% feletti eredménnyel (80.4%) győzedelmeskedett az egyik fél (Bates) a másik (Fonda) felett. 

⬞ A Filmes Nagyasszonyok 'legnagyobb túlélője' titulus egyértelműen Jane Fondát illeti, aki minden első körös szavazásban alulmaradt párbajtársai (Shirley MacLaine & Jodie Foster & Kathy Bates) ellen. MacLaine és Foster ellen fordítani tudott a második körben, de Bates kétszer is kiejtette. 

Oscar: Legjobb női főszereplő

Az oldal Facebook-csoportjának döntése alapján az alábbi színésznők nyerték volna a női főszereplőnek járó Oscar-díjakat. Az adott évi sorrendet minden esetben az olvasók állították fel, holtverseny esetén a jelöltek osztoznak az adott helyezéseken. 

1932

1. Helen Hayes (The Sin of Madelon Claudet)

2. Marie Dressler (Emma)

3. Lynn Fontanne (The Guardsman)

1933

1. Katharine Hepburn (Morning Glory)
2. Diana Wynyard (Cavalcade)
3. May Robson (Lady For a Day) 

1941

1. Bette Davis (The Little Foxes) 
2. Barbara Stanwyck (Ball of Fire)
3-5. Olivia de Havilland (Hold Back the Dawn)  
3-5. Greer Garson (Blossoms in the Dust) 
3-5. Joan Fontaine (Suspicion) 

1969 

1. Jane Fonda (They Shoot Horses, Don't They?)
2. Maggie Smith (The Prime of Miss Jean Brodie)
3. Jean Simmons (The Happy Ending)
4. Liza Minnelli (The Sterile Cuckoo)
5. Geneviève Bujold (Anne of the Thousand Days)

1972

1. Liza Minnelli (Cabaret)
2. Maggie Smith (Travels with My Aunt) 
3. Cicely Tyson (Sounder)
4. Liv Ullmann (The Emigrants)
5. Diana Ross (Lady Sings the Blues) 

1986

1. Kathleen Turner (Peggy Sue Got Married)
2. Jane Fonda (The Morning After)
3. Sigourney Weaver (Aliens)
4. Marlee Matlin (Children of a Lesser God)  
5. Sissy Spacek (Crimes of the Heart)

1988

1. Glenn Close (Dangerous Liaisons)
2. Meryl Streep (Cry in the Dark)
3-4. Jodie Foster (The Accused)
3-4. Sigourney Weaver (Gorillas in the Mist)
5. Melanie Griffith (Working Girl)

1992

 1. Catherine Deneuve (Indochine)
2. Michelle Pfeiffer (Love Field)
3. Susan Sarandon (Lorenzo's Oil)
4. Emma Thompson (Howards End)
5. Mary McDonnell (Passion Fish)

1993

1. Angela Bassett (What's Love Got to Do with It)
2. Holly Hunter (The Piano)

3. Emma Thompson (The Remains of the Day)
4. Debra Winger (Shadowlands)
5. Stockard Channing (Six Degrees of Separation)

1994

1. Susan Sarandon (The Client)
2-3. Jessica Lange (Blue Sky)
2-3. Winona Ryder (Little Women)  
4. Miranda Richardson (Tom & Viv)  
5. Jodie Foster (Nell)

1996

1. Kristin Scott Thomas (The English Patient)
2. Emily Watson (Breaking Waves)
3. Diane Keaton (Marvin's Room)
4. Frances McDormand (Fargo)
5. Brenda Blethyn (Secrets & Lies)

1997

1. Kate Winslet (Titanic)

2. Helen Hunt (As Good as It Gets)
3. Judi Dench (Mrs. Brown) 
4. Helena Bonham Carter (The Wings of the Dove) 
5. Julie Christie (Afterglow)

1999

1. Annette Bening (American Beauty)
2. Meryl Streep (Music of the Heart) 
3. Hilary Swank (Boys Don't Cry) 
4. Julianne Moore (The End of the Affair) 
5. Janet McTeer (Tumbleweeds)

2000

1. Juliette Binoche (Chocolat) 
2. Ellen Burstyn (Requiem for a Dream)
3. Laura Linney (You Can Count on Me) 
4. Julia Roberts (Erin Brockovich) 
5. Joan Allen (The Contender) 

2001

1. Renée Zellweger (Bridget Jones's Diary)
2. Nicole Kidman (Moulin Rouge!)

3. Judi Dench (Iris)

4-5. Halle Berry (Monster's Ball)
4-5. Sissy Spacek (In the Bedroom)

2002

1. Renée Zellweger (Chicago)
2. Nicole Kidman (The Hours)
3. Salma Hayek (Frida)
4-5. Diane Lane (Unfaithful)
4-5. Julianne Moore (Far From Heaven)

2003

1. Charlize Theron (Monster)
2. Diane Keaton (Something's Gotta Give) 
3. Naomi Watts (21 Grams)
4. Keisha Castle-Hughes (Whale Rider)
5. Samantha Morton (In America)

2004 

1. Hilary Swank (Million Dollar Baby)
2. Kate Winslet (Eternal Sunshine of the Spotless Mind)
3. Annette Bening (Being Julia)
4-5. Catalina Sandino Moreno (Maria Full of Grace)
4-5. Imelda Staunton (Vera Drake)

2005

1. Keira Knightley (Pride & Prejudice)
2. Felicity Huffman (Transamerica)
3. Reese Witherspoon (Walk the Line)
4. Charlize Theron (North Country)
5. Judi Dench (Mrs Henderson Presents)

2006

1. Meryl Streep (The Devil Wears Prada)
2. Judi Dench (Notes on a Scandal)
3-4. Penélope Cruz (Volver)
3-4.Helen Mirren (The Queen)
5. Kate Winslet (Little Children)

2007

1. Marion Cotillard (La vie en Rose)
2. Cate Blanchett (Elizabeth: The Golden Age)
3. Laura Linney (The Savages)
4. Elliot Page (Juno)
5. Julie Christie (Away from Her)

2008

1. Angelina Jolie (Changeling)
2. Kate Winslet (The Reader)
3. Meryl Streep (Doubt)
4-5. Anne Hathaway (Rachel Getting Married)

4-5. Melissa Leo (Frozen River)

2009

1. Sandra Bullock (The Blind Side)
2. Meryl Streep (Julie & Julia)
3. Carey Mulligan (An Education) 
4. Gabourey Sidibe (Precious) 
5. Helen Mirren (The Last Station)

2010

1. Natalie Portman (Black Swan)
2. Nicole Kidman (Rabbit Hole)
3. Annette Bening (The Kids Are All Right)
4. Jennifer Lawrence (Winter's Bone)
5. Michelle Williams (Blue Valentine)

2011

1. Meryl Streep (The Iron Lady)
2. Rooney Mara (The Girl with the Dragon Tattoo) 
3. Glenn Close (Albert Nobbs)
4. Viola Davis (The Help)
5. Michelle Williams (My Week with Marilyn) 

2012

1. Jessica Chastain (Zero Dark Thirty)
2. Jennifer Lawrence (Silver Linings Playbook)
3. Emmanuelle Riva (Amour)
4-5. Quvenzhané Wallis (Beasts of the Southern Wild)
4-5. Naomi Watts (The Impossible)

2013

1. Cate Blanchett (Blue Jasmine)
2. Sandra Bullock (Gravity)
3. Amy Adams (American Hustle)
4-5. Judi Dench (Philomena)
4-5. Meryl Streep (August: Osage County)

2014

1. Rosamund Pike (Gone Girl)
2. Julianne Moore (Still Alice)
3. Marion Cotillard (Two Days, One Night)
4. Reese Witherspoon (Wild)
5. Felicity Jones (The Theory of Everything)

2015

1. Charlotte Rampling (45 Years)
2. Cate Blanchett (Carol)
3. Brie Larson (Room)
4. Saoirse Ronan (Brooklyn)
5. Jennifer Lawrence (Joy)

2016

1. Meryl Streep (Florence Foster Jenkins) 
2. Emma Stone (La La Land)

3. Isabelle Huppert (Elle) 
4. Natalie Portman (Jackie)
5. Ruth Negga (Loving)

2017

1. Frances McDormand (Three Billboards Outside Ebbing, Missouri)
2. Margot Robbie (I, Tonya)
3. Meryl Streep (The Post)
4. Saoirse Ronan (Lady Bird)
5. Sally Hawkins (The Shape of Water)

2018

1. Melissa McCarthy (Can You Ever Forgive Me?)
2. Lady Gaga (A Star Is Born)
3-4 Glenn Close (The Wife)
3-4. Olivia Colman (The Favourite)
5. Yalitza Aparicio (Roma)

2019

1. Renée Zellweger (Judy)
2. Scarlett Johansson (Marriage Story)
3. Charlize Theron (Bombshell)
4-5. Cynthia Erivo (Harriet)
4-5. Saoirse Ronan (Little Women)

2020

1. Carey Mulligan (Promising Young Woman)
2. Frances McDormand (Nomadland)
3. Vanessa Kirby (Pieces of a Woman)
4. Viola Davis (Ma Rainey's Black Bottom)
5. Andra Day (The United States vs. Billie Holiday)

2021

1. Penélope Cruz (Parallel Mothers)
2. Kristen Stewart (Spencer)
3. Nicole Kidman (Being the Ricardos)
4. Jessica Chastain (The Eyes of Tammy Faye)
5. Olivia Colman (The Lost Daughter)

2022

1. Cate Blanchett (Tár)
2. Michelle Yeoh (Everything Everywhere All At Once)
3. Ana de Armas (Blonde)
4-5. Andrea Riseborough (To Leslie)
4-5. Michelle Williams (The Fabelmans)

2023

1. Lily Gladstone (Killers of the Flower Moon)
2. Sandra Hüller (Anatomy of a Fall)
3. Emma Stone (Poor Things)
4. Carey Mulligan (Maestro)
5. Annette Bening (Nyad)

2024

1. Demi Moore (The Substance)
2. Mikey Madison (Anora)
3. Cynthia Erivo (Wicked)
4-5. Karla Sofía Gascón (Emilia Pérez)
4-5. Fernanda Torres (I'm Still Here)

2025

1. Emma Stone (Bugonia)
2. Kate Hudson (Song Sung Blue)

3. Jessie Buckley (Hamnet)
4. Rose Byrne (If I Had Legs I'd Kick You)
5. Renate Reinsve (Sentimental Value)

--

Többszörös nyertesek: 

Meryl Streep - 3
Renée Zellweger - 3
Cate Blanchett - 2

Roseanne Barr & Meryl Streep | "She-Devil" (1989)

A "Nőstényördög" című vígjáték két nőről, két végletről szól. Egyikük egy megpróbáltatott családanya (Roseanne Barr), másikuk ünnepelt regényíró (Meryl Streep). Előbbi nincs megelégedve a kinézetével és mindig balszerencsés helyzetekbe keveredik, utóbbi úszik a pénzben és egy hatalmas tengerparti villában él. Egyetlen közös bennük, hogy mindketten ugyanazt a férfit szeretik (Ed Begley Jr.). Ez a film kiindulópontja és innen ágazik két felé a történet is. 

Ruth (Barr), az átlagos kinézetű családanya és férje, Bob (Begley Jr.) között évek óta kihűlt a szerelem. A férfi, akivel Ruth egy kertvárosi házban neveli két gyermeküket, teljesen lemondott a nőről, mintegy cselédnek használja a saját boldogulásához. Ruth ezzel szemben próbál változtatni az elhidegült házasságon, ám kevés sikerrel. Amikor Bob beleszeret a gyönyörű novellista Mary Fisherbe (Streep), vagy még inkább, a nő pénzébe, Ruth megelégeli, hogy lábtörlőnek használják és négy lépésből álló tervet eszel ki, hogy tönkretegye férjét és annak szeretőjét. 
Roseanne, aki a narrátor szerepét is betölti a filmben, a vígjáték első képkockáin még bajusszal és bibircsókkal az arcán, ápolatlan külsővel jelenik meg, majd a film végére egy elegáns nő válik belőle. A színésznő alakítása pedig pont fordítva működik a filmben: eleinte figyelemfelkeltő, később eltompult, jellegtelen. 
A film a férje által mellőzött és megcsalt Ruth bosszúállását tűzte ki bemutatása céljául, de féltávon elkanyarodott és elkalauzolta a nézőt Mary Fisher tündérmeséből lett rémálmába, amivel mindannyian jól jártunk. Roseanne és az Oscar-díjas Linda Hunt kettőse jópofa, de amikor elérkezünk a történetben a két nő fondorlatos cégalapításához, a film már szinte teljes egészében Meryl Streep-re koncentrál. Ha jóindulatú lennék, akkor azt írnám, hogy a forgatókönyv hibája az egész, de nem, Mary Fisher egyszerűen érdekesebb, viccesebb jelenség, mint Ruth, így Roseanne is illedelmesen átadja Streepnek a stafétát, ezzel átengedve neki a film legjobb pillanatait is. ★★★☆☆

Mary Fisher (Streep) szabadúszó novellista, aki főleg romantikus ponyvaregényeket szerez. A nőnek látszólag mindene megvan: sikeres, gazdag és nem mellesleg gyönyörű. Mary azonban magányos, így amikor megpillantja a szoknyapecér könyvelő Bobot, azonnal lecsap rá, s teszi ezt úgy, hogy tisztában van vele, hogy a férfi családos ember. Mary ezzel rossz döntést hoz, hisz az átvert Ruth diabolikus terve részeként nem csak férjére, de Maryre is rászabadítja a poklot. Mary pedig azon veszi észre magát, hogy a korábban számára a nyugalom szigetét jelentő villa csatatérré változik, ahol a káosz uralkodik. 
Streep karaktere sokat dacol a helyzettel: eleinte nem akarja elhinni, hogy vele ez megtörténhet, majd amikor már úgy érzi, hogy felé kerekedik a helyzet, összeomlik. Szerencsére Fisher nem üresfejű, így az összeomlást a kínos és váratlan eseményeken való felülkerekedés jellemzi. A háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep jobb vígjátékokban ("Death Becomes Her" - 1992 vagy "The Devil Wears Prada" - 2006) is megmutatta már a komikus vénáját, de nem vagyok benne biztos, hogy bármelyikben is viccesebb lett volna, mint Mary Fisherként volt. Ezerféle reakciót látunk a színésznőtől, különleges, eredeti reakciókat, amelyek nem csak megmosolyogtatóak, de egyben Mary Fisher komplexitását, küzdőszellemét és strapabírását is felfedik. ★★★★★

Amy Adams & Viola Davis & Philip Seymour Hoffman & Meryl Streep | "Doubt" (2008)

Az 1960-as évek közepén egy katolikus iskolában a gyanú sejtelmes szele kerít hatalmába két apácát, akik azt veszik észre, hogy a gyülekezet papja, Brendan Flynn atya (Philip Seymour Hoffman) túlságosan intim viszonyba kerül az egyik diákkal. A férfi állítja, hogy csak barátságos a fiúval, s bár a fiatalabb apácát, James nővért (Amy Adams) sikerül meggyőznie érveivel, Aloysius Beauvier nővér (Meryl Streep) kétkedő marad és mindent elkövet annak érdekében, hogy bizonyítsa a pap bűnösségét. 

Először a kedves, szerethető James nővérnek (Adams) tűnik fel Flynn atya szokatlan kapcsolata a ministráns fiúval, ő szól Aloysius nővérnek, s mélyíti el a tapasztaltabb apácában az unszimpátiát a pap irányába. James nővér később megbánja tettét, sőt, álmatlan éjszakái lesznek, amiért beárulta a férfit, de ezen a ponton már tehetetlen, nem tudja menteni a helyzetet.
A hatszoros Oscar-jelölt Amy Adams a 2000-es években többször játszott hasonló naivákat a filmvásznon ("Junebug" - 2005; "Enchanted" - 2007; Julie & Julia - 2009), akikben közös az emberekhez való jóindulatú hozzáállás, pozitív életszemlélet és energikusság. Az apáca mélységesen tiszteli feljebbvalóit, de ha olyan helyzetbe kerül, mégis kiáll az igazáért. Persze nem veszik komolyan a szavát, de ahogy alakul a dráma története, úgy fejlődik, tapasztal ő is. Úgy gondolom, hogy bár James nővér egy idő után megpróbál elvonatkoztatni az események folyásától, fontos része marad ezeknek, s a kényes ügy elengedhetetlen komponense a fiatal apáca lélekfejlődésének. 

Amy Adams kimagasló teljesítményt nyújt James nővér szerepében, és nem csak azért, mert a néző látni véli benne a naiva tapasztalatlanságát, a saját lelkiismeretével, jóérzésével küzdő nőt, de Adams még ennél is többet ad a filmben. Ő képviseli ugyanis a lelkiséget, a jót az alkotásban. Míg Aloysius Beauvier nővér túl konok és Brendan Flynn atya ellentmondásos, addig James nővér az a pozitív, friss jelenlét, aki nélkül tízszer nyomasztóbb lenne végigülni a filmet. ★★★★★

Korábban már írtam cameo alakításról, amelynek jellegzetessége, hogy az adott szereplő csak pillanatokra tűnik fel a színen, s rövid ideje van arra, hogy felépítse a karakterét. Donald édesanyja, Mrs. Miller (Davis) először akkor kerül képbe, amikor Aloysius nővér behívatja magához a fiú és az atya fura viszonya miatt. A nő azonban más reakciót mutat a hír hallatára, mint amit a néző vár tőle. Nem lesz mérges, nem aggódik a fiáért, sőt, egyáltalán nem lepi meg a dolog. Egyedül az érdekli, hogy a fiát ne tegyék ki az iskolából mielőtt elvégezné azt.
Sokat elmélkedtem azon, hogy Mrs. Miller anyaképével mennyire lehet azonosulni és mindig arra jutottam, hogy sokkal szövevényesebb a kérdés, mint alapvetően gondolná az ember, s nem lehet végletekben beszélni róla. Először is Mrs. Miller családja egy afroamerikai dolgozó család az 1960-as években. Ez már magában hordozza a lehetőségnélküliséget, a kiszolgáltatottságot és a nehéz boldogulást. Szóval persze, azt várjuk a takarítóként dolgozó nőtől, hogy vérbe forgó szemmel rángassa meg a gyanúsítottat, de az ő élettapasztalatával és kilátástalanságával az is érthető, hogy gyermeke tanulmányi előmenetelébe helyezi minden reménységét, s abba, hogy ha Donald elvégzi az iskolát, több lehetősége lesz az életben, mint neki volt. Ráadásul ismerve Mrs. Miller családi helyzetét, még komplikáltabb képet kapunk a miértekről.
Ha elítéljük az anya közömbösségét, ha nem, egy dolog biztos: nehéz levenni a tekintetünket az Oscar-díjas színésznőről, és bizony a nagy jelenetében még Meryl Streepet is lejátssza a filmvászonról. ★★★★☆

Brendan Flynn atya (Hoffman) jó kapcsolatot ápol a gyülekezetével. A pap nem csak a misei szolgálatokban végez áldozatos munkát, de a St. Nicholas iskola tanárként az iskolába járó gyerekek is felnéznek rá. Az új szemeszterben egy afroamerikai kisfiú (Donald Miller - Joseph Foster) érkezik az iskolába, így féltve a többiektől, Flynn atya különös figyelmet fordít a fiúra, s segíteni próbálja boldogulását az iskola falai között. Ám ezt a feltételezhetően jó szándékra épülő törekvését kinézi két apáca, s gyanúba keverik a papot, ez által elültetve a kétséget a nézőben: vajon a katolikus elöljáró más is akar a fiútól, vagy tényleg csak kedves vele?
Az Oscar-díjas Philip Seymour Hoffman körültekintően járt el, hogy felvértezze magát egy ilyen egyházi személyiség minden tulajdonságával. Hoffman karizmatikus, jó szónoki hangon szólal meg a filmben, s megteremti egy lelkigondozó típusú pap lelkiségét a színen. Brendan Flynn atya, s így Hoffman legjobb pillanata a pletykáról szóló igehirdetés jelenete, amelyben a férfi nyíltan kritizálja az apácák viselkedését és áskálódását. A film végére a néző pedig állást foglal: felmenti a papot a gyanúsítás alól vagy ő is beáll a vádlók sorába. ★★★★★

Aloysius Beauvier nővér (Streep) vérmes határozottsággal, a fegyelmet minden helyzetben megkövetelve vezeti a katolikus iskolát. Amikor James nővér megemlíti neki az atya közeledését a diák felé, Aloysius Beauvier boszorkányüldözésbe kezd, s módszeresen próbálja felépíteni Flynn atya ellen a vádat. 
Bár az apáca inkább a kemény oldalát mutatja a történetben, azért látunk olyan jeleneteket is, amelyben szívén viseli mások gondját, sőt, kollégáit segíti. A Donald Milleres ügyben azonban elsősorban nem a fiú jóléte, hanem az igazságszolgáltatás, a katolikus előjárói rend megbolygatása foglalkoztatja. Bevallom, a háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep alakítását csak többszöri megnézés után értettem meg. Amikor tizenkét évvel ezelőtt először láttam a filmet, egyáltalán nem tetszett az, amit látok, túlságosan egysíkúnak gondoltam a színésznő karakterét, de Streep tolmácsolásában ezúttal sikerült meglátom az apáca mélységét - az erős nő kétségekkel, bizonytalansággal telített lelkét. Aloysius Beauvier nővér már az első pillanattól fogva ellenszenvesnek tartja Hoffman karakterét, olyannyira, hogy amikor megérinti a gyanakvás érzése, kapva-kap az alkalmon, hogy harcba induljon a férfi ellen. A néző nem biztos benne, hogy az apáca tapasztalata vagy a Brendan Flynn atya ellen való gyűlölete az, ami előre viszi őt ebben a küzdelemben, de van valami becsületre méltó abban, ahogy egy alárendelt katolikus igazgatónő nem fél szembe szállni az egész papi renddel, tudva, hogyan viszonyulnak egymáshoz ezek a vezetők, és mennyire könnyen eltusolják a hasonló botrányokat a katolikus egyházban. Bár a film végére Aloysius Beauvier egyedül marad a meggyőződésével és nem sikerül bizonyítania a pap bűnösségét, Meryl Streep ebben a szerepben is maradandó alakítást nyújt. ★★★★☆

1990-es évek: Top 50 filmes alakítás

Rekordszámú zsűriszavazattal, filmrajongó barátaimmal most az 1990-es évekből válogattuk ki az általunk vélt legjobb, legemlékezetesebb alakításokat. Több ezer filmes alakításból kiválasztottuk a legjobb százat, majd ismét szavaztunk és konszenzusra jutottunk a legjobb ötven tekintetében. Végül női győztest avattunk a háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep személyében ("The Bridges of Madison County" - 1995). A dobogóra ugyanazon film ("The Silence of the Lambs" - 1991) két főszereplője, Anthony Hopkins és Jodie Foster fért még fel. Több színész került a listába két alakítással, Susan Sarandon pedig olyan bravúrt hajtott végre, amire senki sem számított: három alakítással képviselteti magát a listában ("Thelma & Louise" - 1991 / 6. helyezés; "Dead Man Walking" - 1995 / 17. helyezés; "Stepmom" - 1998 / 50. helyezés).
Közel került a legjobb ötvenhez Koji Yakusho ("Cure" - 1997), Holly Hunter ("The Piano" - 1993) és ismét csak Meryl Streep ("The River Wild" - 1994), de pár ponttal lemaradtak a 80 pontos bejutási küszöbtől. Bár tizenöt magyar is felkerült a hosszúlistára, sajnos egyikük sem ért a legjobb ötven közé. Közülük Derzsi János ("Sátántangó" - 1994 / 54. helyezés) és Koltai Róbert ("Sose halunk meg" - 1993 / 76. helyezés) szerepeltek szépen a szavazásban. 
Köszönöm Évának (🇭🇺), Tatasnak (🇭🇺), Kolynak (🇭🇺), Gábornak (🇭🇺), Matthew-nak (🇿🇦 🇵🇹) és Jaime-nek (🇪🇸) fáradhatatlan munkájukat! 

Top 50

1. Meryl Streep ("The Bridges of Madison County") - 237 pont 

2. Anthony Hopkins ("The Silence of the Lambs") - 229 pont

 3. Jodie Foster ("The Silence of the Lambs") - 227 pont

4. Toni Collette ("Muriel's Wedding") - 222 pont

5. Kathy Bates ("Misery") - 199 pont

6. Susan Sarandon ("Thelma & Louise") - 185 pont

 7. Geena Davis ("Thelma & Louise") - 178 pont

 8. Jamie Lee Curtis ("True Lies") - 176 pont

 9. Frances McDormand ("Fargo") - 163 pont

 10. Kathy Bates ("Dolores Claiborne") - 162 pont

 **

11. Kate Winslet ("Titanic") - 158 pont

12. Tom Hanks ("Forrest Gump") - 148 pont 

13. Emily Watson ("Breaking the Waves") - 147 pont

14. Homayoun Ershadi ("Taste of Cherry") - 146 pont

15. Nicole Kidman ("To Die For") - 144 pont

16. Annette Bening ("American Beauty") - 141 pont 📩6

17. Susan Sarandon ("Dead Man Walking") - 141 pont 📩5

18. Kate Winslet ("Sense & Sensibility") - 140 pont

19. Goldie Hawn ("Death Becomes Her") - 135 pont

20. Leonardo DiCaprio ("Titanic") - 134 pont

**

21. Ralph Fiennes ("Schindler's List") - 133 pont

22. Anthony Hopkins ("The Remains of the Day") - 130 pont 

23. Heather Matarazzo ("Welcome to My Dollhouse") - 127 pont

24. Jack Nicholson ("As Good As It Gets") - 124 pont

25. Ralph Fiennes ("The English Patient") - 123 pont

26. Julianne Moore ("Magnolia") - 122 pont 

27. Gene Hackman ("Unforgiven") - 117 pont

28. Kevin Spacey ("American Beauty") - 116 pont

29. Catherine Deneuve ("Indochine") - 115 pont

30. Brad Pitt ("12 Monkeys") - 114 pont

**

31. Sharon Stone ("Casino") - 113 pont

32. Juliette Binoche ("The English Patient") - 112 pont

33. Lazar Ristovski ("Underground") - 109 pont

34. Martin Landau ("Ed Wood") - 108 pont

35. Eddie Murphy ("The Nutty Professor") - 103 pont

36. Haley Joel Osment ("The Sixth Sense") - 102 pont 📩4

37. Michael Clarke Duncan ("The Green Mile") - 102 pont 📩3

38. Robin Williams ("Good Will Hunting") - 97 pont

39. Morgan Freeman ("Se7en") - 96 pont

40. Jodie Foster ("Contact") - 95 pont

**

41. Whoopi Goldberg ("Ghost") - 93 pont

42. Hilary Swank ("Boy's Don't Cry") - 90 pont

43. Edward Norton ("American History X") - 87 pont

44. Gong Li ("Farewell My Concubine") - 86 pont

45. Joan Allen ("Pleasantville") - 84 pont

46. Tom Hanks ("Philadelphia") - 83 pont 📩5

47. Fernanda Montenegro ("Central Station") - 83 pont 📩3

48. Kevin Spacey ("The Usual Suspects") - 82 pont 

49. Julia Roberts ("Pretty Woman") - 80 pont 📩4

50. Susan Sarandon ("Stepmom") - 80 pont 📩3

--

Az I. forduló részletes eredményeit ITT tekinthetitek meg!

A II. forduló részletes eredményeit ITT tekinthetitek meg! 

Nicole Kidman & Julianne Moore & Meryl Streep | "The Hours" (2002)

A "The Hours" három nőről szól, akik három különböző korban élnek meg hasonló nehézségeket, amelyek által életútjuk megmagyarázhatatlan módon egybefonódik. Mindhármukat kétségbeesés, depresszió, a társadalom által felállított keretből való kitörési vágy jellemzi és az elmúlás félelme gyötri. A színésznőket lenyűgöző zenei kíséret (Philip Glass), elsőrangú forgatókönyv (David Hare) és rendezés (Stephen Daldry), valamit megannyi ismert karakterszínész (Stephen Dillane, Miranda Richardson, John C. Reilly, Toni Collette, Margo Martindale, Ed Harris, Allison Janney, Claire Danes, Jeff Daniels és Eileen Atkins) és egy fiatal tehetség (Jack Rovello) segíti, hogy minél jobb alakítást nyújtsanak a filmben, mégis a legszorosabb kötelékben ők hárman állnak, s teszik ezt úgy, hogy leszámítva Moore és Streep rövid jelenetétől az alkotás végén, nincs közös jelenetük a történetben.

Nicole Kidman Virginia Woolf irónőt kelti életre, aki 1923-ban éppen új regényén dolgozik. Virginia depresszióval küzd, s művészetében minden aktust hattyúdalként él meg. Az írónő nehezen találja a pozitív gondolatokat, s egyre mélyebbre süpped az önmarcangolásban, ami végül egy tavaszi reggelen megpecsételi az életét is. 

Az Oscar-díjas Nicole Kidman élete egyik legjobb alakítását nyújtja a fulladozó művész szerepében, s ez nem csak a maszkmestereknek köszönhető. Kidman elkalauzolja a nézőt egy olyan nő lelki világába, aki bár elutasítja a kliséket, mégsem tud kitörni belőlük, s aki talán rossz korba született, egy olyan világba, ami nem érti meg őt. Kidman érzékenynek, de mégis határozott lépésekre elszántnak mutatja be a karaktert - Virginia tudja mit kell tennie, de hosszú, fájdalmas út vezet odáig, hogy véghez vigye a szabaduláshoz szükséges cselekedetet. ★★★★★

Az 1950-es évek Los Angelesében, a kedvetlen Laura Brown (Julianne Moore) Virginia Woolf 1925-ben kiadott könyvét (Mrs. Dalloway) olvassa, amely ráébreszti, hogy a tökéletes kertvárosi feleség imidzsét bizony nem rá szabták. A második gyermekével állapotos nő ezért úgy dönt, hogy hátrahagyva családját, kiszáll környezete szorításából és máshol kezd új életet. 

Talán Moore alakításával tud leginkább azonosulni a néző. Laura az a karakter, aki csendben szenved és sokáig fenn tudja tartani a látszatot, hogy minden rendben van vele. Az utolsó pillanatig küzd az ellen, hogy elfogadja a rideg valóságot, azaz, hogy nem való kertvárosi feleségnek, anyának. Az Oscar-díjas Julianne Moore szívszorító alakítása olyan, mint egy segélykiáltás, s bár biztosan vannak olyanok, akik megvetik a karakter elhatározását, miszerint elhagyja a családját,  mégis fontos, hogy felismerjük a nagyobb, teljes képet. Hetven évvel ezelőtt egy Laura Brown-féle típusú nő teljesen a férje egzisztenciális helyzetétől függött, s arra volt hivatott, hogy mintafeleség, mintaanya legyen. Ma már nem ismeretlen a független, karrierista nő profilja, de évtizedekkel ezelőtt bizony furán vette ki magát, ha egy nő nem csak és kizárólagosan a családanyaságban látta az élet örömét és lényegét. Ezért is annyira jó Moore alakítása - mert nem fél egy esendő, szabadulni vágyó nő szerepébe bújni, s vállalja a kockázatot, hogy Laura döntése sokak szemében válik majd megbocsáthatatlanná. ★★★★★

A nagyvárosi, modern Clarissa Vaughan (Meryl Streep) Woolf karakterének (Mrs. Dalloway) valóságos kiábrázolása. A nő egykori szeretőjének és legbensőségesebb barátjának (Ed Harris) szeretne partit adni, aki életműdíjat nyert. Richard AIDS betegségben szenved, ez mellett kiegyensúlyozatlan, rapszodikus és saját fájdalmát Clarissa vállára teszi, amit a nő nagyon nehezen visel. Clarissa úgy érzi, hogy a régi szép idők elmúltak és elhaladt mellette az élet. A parti napján  tehát a nosztalgiázás mellett drámai kiborulások és egy tragikus esemény árnyékolja be az ünnepségre készülést. 
Mivel a három karakter közül Clarissa a legszürkébb karakter, így az ő története a legérdektelenebb is. Pont ezért bár Streepnek jutnak az igazán szaftos jelenetek, s technikai szempontból kifogástalanul teljesít, mégis elmarad a varázslat. Nehéz megfogalmazni, hogy mi hiányzik az alakításából, de talán míg Julianne Moore el tudta hitetni a nézővel karaktere megrendítő helyzetét csupán egy nap eseménysorának bemutatása alatt, Streep nem tudta elérni ugyanezt. A kétszeres Oscar-díjas színészlegenda civil maradt, nem nagyon engedte be a szemlélőt a karakter helyzetének mélységeibe, s talán egy kicsivel több időre lett volna szüksége ahhoz, hogy jobb benyomást tegyen az emberre. ★★★☆☆

Meryl Streep | "Before and After" (1996)

Mikor fiúkat gyilkossággal vádolják, Carolynnek (Streep) és Bennek (Liam Neeson) gyorsan szembe kell nézniük az igazsággal, ami torz tükröt tart eléjük és teljesen felforgatja az életüket. 

Dr. Carolyn Ryan megbecsült gyermekorvos, aki férjével és két kiskorú gyermekével él egy massachusettsi kisvárosban. Egyik este aggasztó híreket kap: fiát emberöléssel gyanúsítják, ráadásul a tizenhatéves fiú hetekre eltűnik a radarról. Jacobot (Edward Furlong) végül elfogják és felelnie kell a tetteiért. 

A háromszoros Oscar-díjas színésznő egy olyan szerető és támogató édesanyát játszik az alkotásban, aki semmilyen helyzetben sem tagadja meg gyermekét. Férjével ellentétben, Carolyn hisz az igazságszolgáltatásban; s hogy fia csak az igazság feltárásával szabadulhat meg a lelkiismeretfurdalás béklyójából. Amikor az Oscar-jelölt Neeson által játszott családapa a helytelen irányba próbálja terelni Jacobot, Streep karaktere közbelép és megváltoztatja a narratívát. Meryl Streep főként finom, apró gesztusokkal ragadja meg a néző figyelmét, mégpedig úgy, hogy Carolyn-t egyszer sem teszi gyámoltalanná, alárendelté a történetben. A nő tiszta eszközökkel küzd családja jólétéért, remélve, hogy döntéseit megváltás kíséri. 
 "A gyanú árnyékában" nem a bűntényre, hanem az erre adott személyes reflexiókra helyezi a hangsúlyt és végig a megtört család szemszögéből vizsgálja a történteket. Bár nincsenek a filmben nagy csavarok, amelyek jobban felvillanyoznák az eseményeket, a krimi-dráma mindenképpen szállítja az áhított drámaiságot és szentimentalitást. ★★★★☆

Meryl Streep | "Into the Woods" (2014)

A káprázatos képi világgal megálmodott musicalben a Grimm testvérek mesés történetei elevenednek meg, s kapnak új interpretációt az Oscar-jelölt Rob Marshall rendezésében. A neves színészek a legismertebb mesefigurák bőrébe bújva csetlenek-botlanak a színen, mígnem történetük egy elvarázsolt zárószegmensben örökre egybefonódik.

A keszekusza hajkoronával mutatkozó Meryl Streep egy energikus boszorkány szerepét ölti magára, aki a legváratlanabb helyzetekben bukkan elő, hogy meglökje a narratívát, amelyben mindenki az ő általa megtörni kívánt átok miatt kóborol az erdőben. A boszorkány szerepe lehetne éppen egydimenziós, de a szálakat forgató, káoszt előidéző szereplő aggódó édesanyaként is bemutatkozik, így a legendás színésznő a karakter pozitív oldalát is prezentálhatja az alkotásban.  

A háromszoros Oscar-díjas Streeptől nem áll távol a humoros, már-már extravagáns karakterek eljátszása (pl: "Lemony Snicket's A Series of Unfortunate Events" - 2004 vagy "Florence Foster Jenkins" - 2016), s ebben a filmben is bizonyítja, hogy mennyire illik hozzá a teátrális bohóckodás. 
A különböző magyar és nemzetközi platformok tetszésindexe alapján a "Vadregény" megosztó, de aki kedveli a sztárparádét (Streep mellett Emily Blunt, Anna Kendrick és a gyermekszínészek is remek összetevői az alkotásnak) és a musicaleket, annak mindenképpen ajánlott megnéznie a filmet, ami bár mellőzi a happy-endet, mégis tanulságos mondanivalóval zárja a cselekményét. ★★★★☆

Anne Hathaway | "The Devil Wears Prada 2" (2026)

Andrea ‘Andy’ Sachs (Hathaway) húsz évvel azután, hogy kis ideig részese volt a Prada, a Gucci és a divat világának, komoly újságíróvá avanzsálódott, és azt csinálja, amit mindig is szeretett volna. Miután azonban leépítik a magazint, ahol dolgozik, nem csak munkanélkülivé válik, de célját is veszti. Úgy hozza a sors, hogy a fiatal nő új lehetőséget kap az önmegvalósításra, nem máshol, mint régi munkahelyén, a Runaway-nál, Miranda Priestly (Meryl Streep) domíniumában.
A Runaway Magazin a virtuális tér előretörésével teljes arculatváltáson ment keresztül, alkalmazkodva a kor igényeihez. Miranda árnyéka régi önmagának, a politikai korrektség megtartását és a munkahelyi verbális abúzus elkerülését szem előtt tartva végzi a munkáját, asszisztense szól rá, amikor olyat mond, amit nem illik. Azt gondolná az ember, hogy ennyi év után Miranda nem függ senkitől, de ez nem így van. Működését főnöke, Irv Ravitz (Tibor Feldman) diktálja, aki egy PR-katasztrófa megfékezésének reményében hívja vissza Andy-t a magazinhoz. Miranda kétségbeesett; bár úgy tesz, mintha nem ismerné fel korábbi asszisztensét, tudja, hogy szüksége van a nőre ahhoz, hogy a nagy változások közepette megtarthassa a Runaway irányítását.
Az Oscar-díjas Anne Hathaway karrierjét okvetlenül meghatározta az eredeti film és a közös munka Streeppel, így érthető, miért mondott igent a folytatásra, ami valljuk be, minden esetben rizikós egy színésznek, főleg, ha ilyen masszív nosztalgiafaktor övez egy vígjátékot, mint a "The Devil Wears Prada" c. filmet. Szerencséjére a kritikusok és a közönség imádták az új részt, a mozikasszáknál közel 700 milliót hozott a film, bőven túlszárnyalva az első alkotás bevételi számait. A siker kulcsa talán abban van, hogy majdnem mindenkit visszahívtak az első filmből, nem csak a főszereplők tekintetében (Hathaway, Streep, Blunt, Tucci), de a stábtagok közül is (David Frankel - rendező; Aline Brosh McKenna - forgatókönyvíró), ha pedig ugyanazok a tehetséges művészek és kreatív szakemberek dolgoznak egy projekten, akik egyszer már sikerre vitték azt, mi sülhet el rosszul? 
Hathaway lelkesen veti bele magát a szerepbe; Streep jelenlétében képes visszahozni azt az ambiciózus, de megfelelni vágyó fiatal lányt, akit 2006-ban megismertünk. Nem gorombaság ilyet írni, de amilyen üdítő és kedves volt Hathaway az első filmben, annyira játszott másodhegedűst a háromszoros Oscar-díjas legenda Streep és az Oscar-jelölt Emily Blunt mellett. Most minthogyha felcserélődnének a szerepek: Blunt nem kap elég játékidőt, hogy brillírozzon, míg Meryl meg van fosztva attól a csípős, éles karaktertől, amitől Miranda olyan ikonikussá vált a nézők szemében. Anne Hathaway az egyetlen, aki konzekvensen képviseli a 'régi ént', mindeközben alakítása az érettebb, tapasztaltabb, talpra esettebb Andy-t is felszínre hozza, aki saját szerencséjének kovácsa.  
"Az ördög Pradát visel 2" tisztességes próbálkozás, csalódást egyetlen percig sem okoz, de nem veheti fel a versenyt az első résszel, ami sokkal gazdagabb humorban és lendületesebb cselekménysorában. Kétségkívül Hathaway a film sztárja, aki húsz év után is igazolja, hogy ott van azon hollywoodi színésznők között, akik el tudnak cipelni egy ilyen nagyszabású produkciót a hátukon. ★★★★☆

Idő, test, hiúság - és egy elmaradt Oscar: Demi Moore a 2024/25-ös díjszezon tükrében

Epekedő, tágra nyílt szempár, hevesen lüktető mellkas, és egy álom, amire évtizedek óta vár, s ami pillanatok múlva beérik. Csakhogy nem érik be, most nem, talán sosem fog. Az Oscar-díjat Mikey Madison kapja. Rajongók tízezrei csalódnak, sokan nyomdafestéket nem tűrő stílusban sérelmezik a döntést, mások szolidabban, de határozottan kántálják az online térben: “Demi pedig megérdemelte volna…”

Rajtam mérhetetlen csalódás lesz úrrá, de tudom, hogy sok filmrajongó barátomon is. Hisz erre vártam, vártunk egész évben - hogy egy unalmas, kiszámítható díjszezon megkoronázásaként, ne hétköznapi győztest ünnepelhessünk a női főszereplők kategóriájában, hanem egy modern-kori zseniális horror film főszereplőjét, egy olyan hollywoodi sztárét, akiről soha, senki nem gondolta, hogy egyszer köze lesz az Oscar-díjhoz.

Moore az 1980-as évek óta tényező, igaz, az idő múlásával, egyre kevesebbszer találkozunk vele a nagy képernyőn. Saját szavaival élve: “30 évvel ezelőtt egy producer azt mondta nekem, hogy én egy "popcorn színésznő" vagyok, és akkor ezt úgy értettem, hogy nekem ez nem engedett - utalva legújabb sikerfilmjére - hogy szerepelhetek olyan filmekben, amelyek sikeresek, sok pénzt hoznak a kasszára, de nem kaphatok elismerést a munkámért”.

Hollywood különös hely. Sokszor varázslatos, máskor rideg és előítéletes. Van, hogy égig emel, vagy a földbe tipor. Egy biztos: mindennek és mindenkinek van lejárati dátuma. Ahogy a névtelen producer állította, Demi Moore-nak évtizedekig egy feladata volt: szexuális kisugárzásával eladni átlagon aluli rendezők silány-minőségű filmjeit. Vannak, akik szexszimbólumnak, mások modellnek tartották, de senki sem vette komolyan, s egészen a "Ghost" (1990) c. film bemutatásáig a kritikusokat sem győzte meg arról, hogy van helye a kétszeres Oscar-díjas Jodie Fosterhez vagy Oscar-díjas Julianne Moore-hoz hasonló komoly pályatársak között. A "Ghost" azonban sikert aratott és Demi Moore immáron bizonyított drámai színésznőként. A renomé-növelő pillanat ellenére, a “popcorn színésznőből” elsőrangú művésszé történő átavanzsálódás sajnálatos módon itt megrekedt, ami részben azért lehetett, mert a "Ghost" legfényesebb csillaga mindennek dacára sem Demi Moore volt, hanem Whoopi Goldberg, aki briliánsan játékos performanszával a Legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-szobrot is elnyerte.

Nem tudom elképzelni, hogy milyen törést okozhat a lélekben, hovatovább az egóban, amikor rád néznek, és csak egyfajta munkára predesztinálnak, ahelyett, hogy ha már jelen vagy, legalább megpróbálják kitalálni, hogy miben vagy még jó. Demi Moore hosszú évekig tűrt egy hímsoviniszta rendszerben, amely csak egy típusú munkára alkalmazta, és csakis addig, amíg megítélésük szerint fiatal és kívánatos volt. Több, mint negyven évvel később a "The Substance" sorsfordító, karriercsúcs szerepe kellett ahhoz, hogy észrevegyék: Demi Moore nem akármire képes, ha egy bombasztikus forgatókönyvet adnak a kezébe.

Magyar címén "A szer" pontosan az álomgyár azon árnyoldalait hivatott fekete humorral és realisztikus ábrázolással bemutatni, amelyben az idősödő nőket leváltják fiatalabbakra. Moore részvétele a háromszoros Oscar-jelölt Coralie Fargeat projektjében, nagy bemutatás azoknak a stúdiófőnököknek és rendezőknek, akik sohasem adtak a ma már veterán művésznek talentumához mért szerepeket. Mindezzel nem csak a színésznőt, de a nézőket is megfosztották attól az élménytől, hogy Moore-t presztízsszerepekben csodálhassuk, s részesei legyünk annak, mennyit fejlődik szerepről-szerepre. 

Mikey Madison lenyűgöző az átvert és büszkeségétől megfosztott Ani szerepében, és százszázalékosan beleillik az Amerikai Filmakadémia preferenciái közé ebben a kategóriában, mégsem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy hiányzik belőle az a plusz faktor, ami egy hozzá hasonló fiatal, újonnan felbukkanó színésznőt népszerűvé tehet a szavazók körében. Gondolok itt az Oscar-díjas Jennifer Lawrence-re vagy a kétszeres Oscar-díjas Emma Stone-ra,  akik nem csak a filmvásznon, de a való életben is magukba bolondították az ember tömegeket; akiket kedves, bájos, ugyanakkor vonzó és önazonos természetükért is szerettek a nézők, ami vélhetőleg hozzásegítette őket az Oscar-szoborhoz is.

Ezzel persze nem azt állítom, hogy Madison ne lenne karizmatikus, tehetséges, vagy szerethető, mindössze annyit, hogy a 2024/25-ös díjszezon során elmaradoztak vele azok az interjúk, szereplések, amelyek bejárták volna a világhálót és nagyobb népszerűséget hoztak volna neki. Azt is fontos megjegyezni, hogy Mikey Madison azután vált tényezővé a női főszereplők kategóriájában, miután az MI-botrány (azaz mesterséges intelligencia, angolul: AI) és a rasszista, homofób tweet-ek véget vetettek a "The Brutalist" és az "Emília Perez" komoly esélyeinek. A "Conclave" izgalmas, de Hollywoodra szabott koncepciója megosztó volt a vallásosok között (kérdés, milyen aktualitással bírt volna a 2025-ös pápaválasztás, amennyiben az a szavazás alatt esik meg), így az "Anora", mint legkevésbé ártalmas alternatíva lépett fel a jelöltek között, ami Madison győzelmét jelentősen elősegítette.

Magyar idő szerint 2025. március 3-án hajnalban az "Anora" összesen öt Oscar-díjat nyert a Legjobb film, Legjobb rendező (Sean Baker), Legjobb női főszereplő (Madison), Legjobb eredeti forgatókönyv (Baker) és a Legjobb vágás (ismét Baker) kategóriájában. Sean Baker, aki korábban színészi Oscar-jelölésig segítette Willem Dafoe-t a "The Florida Project" (2017) c. drámáért, talán sosem hitte, hogy egyszer pont ő írhat történelmet, mint az első rendező-író-producer-vágó, aki négy Oscar-díjat vihet haza ugyanazért az alkotásért. Mellette csak Walt Disney-nek sikerült ez a bravúr 1953-ban, igaz, ő négy különböző filmért zsebelt be ennyi díjat.

Tulajdonképpen nincs azzal probléma, hogy Mikey Madison nyerte az Oscar-díjat - logikus döntés született az "Anora" véghajrázásával. A bosszankodás abból ered, hogy a szakma kegyetlen játékot űzött a veterán Demivel, akivel elhitették, hogy van esélye győzni. Teljességgel elég lett volna csak a jelölés, sőt, több, mint elég. De a Golden Globe-díj és a SAG-díj után teljesen jogosan várhatta a színésznő, hogy őt koronázzák győztessé. 

 

Az első tanulság az, hogy sose fogadj olyan film ellen, ami olyan prominens esélyekkel indul az Oscar-díjátadónak, mint az "Anora". A második pedig, hogy egy megosztott versenyben nagy valószínűséggel a fiatal tehetségnek van nagyobb támogatottsága idősebb kolléganője ellenében (2024: Mikey Madison/Demi Moore; 2016: Emma Stone/Isabelle Huppert; 2012: Jennifer Lawrence/Emmanuelle Riva; 2010: Natalie Portman/Annette Bening; 2008: Kate Winslet/Meryl Streep; 2007: Marion Cotillard/Julie Christie; 2005: Reese Witherspoon/Felicity Huffman). A harmadik: ez a kategória szinte kizárólagosan a kaukázusi bőrszínű művészeké (nagy sóhajtás), kevés esély van rá, hogy színes bőrű győztest avat az Amerikai Filmakadémia (2023: Emma Stone/Lily Gladstone; 2020: Frances McDormand/Andra Day; 2019: Renée Zellweger/Cynthia Erivo; 2011: Meryl Streep/Viola Davis); 2009: Sandra Bullock/Gabourey Sidibe). Bizony hinni kell a statisztikáknak, nem árulnak zsákbamacskát. 

S, lesz-e folytatás, látjuk-e még Demi Moore-t valaha aranyszobrocskával a kezében, vagy egyáltalán a "The Substance" c. filmhez hasonló minőségi produkcióban? Nem fogadnék rá nagy tételekben. Nem azért, mert rosszindulatú vagyok, csupán ismerem a hollywoodi-módit. Míg egy brit vagy francia színésznőre hatvan vagy hetven évesen is számítanak, Hollywoodban csak kivételes esetben juthatsz nívós szerephez ötven felett.  

 

Mi marad tehát Demi Moore-nak? Az, hogy nevéhez örökre társítani fogják a magasztos Oscar-jelölt titulust. Nem olyan szörnyű bánásmód ez. Több tízezer színész, hasonló álmokkal, munka etikettel és tehetséggel még ennyit sem ér el karrierje során, pár százan meg csak ennyit. S, ami ezen is túlmutat: a filmrajongók még évtizedekig felemlegetik majd azt, hogy Demi Moore megérdemelte volna a díjat. Hiszem, hogy egyszer, a távoli jövőben, egy másik szavazótestület belátja, hogy a biográfiák, a független, kis költségvetésű drámafilmek és a nagyívű, látványos Oscar-barát musicalek mellett a horror/thriller műfaja is értékelendő, s nem szalasztják el újra és újra díjazni azokat a művészeket, akik ebben a zsánerben jeleskednek. 

További olvasmányok 

Lendvai András (Index, 2025.02.08.): "Akkora port kavart A brutalista, hogy az Oscar-díj szabályzatát is módosíthatják"  

 

Czégé Zoltán (Index, 2025.02.05.): "Rasszista és iszlámellenes tweetjei miatt a 13 Oscarra jelölt Emilia Pérez mögött álló Netflix elhatárolódott Karla Sofia Gascóntól, és az Akadémia tagjai is ki vannak akadva"

Filmszemle 2026. / 35. hét

2026-tól a Letterboxd mellett a blogon is vezetem a filmnézéseimet. Minden vasárnap posztolom a hét során megnézett alkotásokat. Amennyiben nem volt ilyen, poszt sem készül. 

2026. / 35. hét  

A hét filmje: "Postcards from the Edge" (1990)

A hét alakítása: Shirley MacLaine - "Postcards from the Edge" (1990)

A hét csalódása: "Evil Dead Burn" (2026)

🎭 

A túlnyújtott, lassú-égésű "The Whisper Man" alapanyagából lehetett volna presztízs-krimit kihozni, de csakis egy komolyabb rendezővel, aki jobban tudja irányítani a szereplőgárdáját. Az "Evil Dead Burn" hatalmas csalódás a 2022-es "Evil Dead Rise" c. horrorhoz képest: sem a történet, sem a karakterek nem túl érdekfeszítők ahhoz, hogy a nézőt érdekelje a már-már túlzásba vitt vérengzés. A "Postcards from the Edge" limonádéfilm, ami nem sok vizet zavar az 1990-es évek filmes palettájában, emellett azért szerethető is, és bizony az Oscar-díjas Shirley MacLaine minden jelenetet ellop a háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep elől.

21. század: Top 50 sorozatos alakítás

Hasonlóan a filmes listánkhoz, zsűritársaimmal megalkottuk az elmúlt évtizedek legjobb sorozatalakításait felvonultató szubjektív listánkat is. A hét szubjektív lista alapján kikerült a legjobb száz (kétszáznyolcvanhét felterjesztésből), majd pedig utána kiválasztottuk az általunk vélt legjobb ötvenet, és ezek alapján állt össze a végső rangsor. A holtversenyek minden esetben felbontásra kerültek. Két hölgy (Kate Winslet és Anya Taylor-Joy) került a legjobb tízbe, igaz előbbi nagy fölénnyel be is húzta a játékot. Lisa Kudrow ("The Comeback" és "Friends") az egyetlen, aki két alakítással jutott a legjobb ötven közé. A "Westworld" hozta a legtöbb színészt a végső listán, szám szerint hármat (Evan Rachel Wood, Anthony Hopkins, Ed Harris). Két magyar férfialakítás is bejutott a legjobb százba, Mucsi Zoltán ("Tóth János") a negyvenkilencedik, míg Patkós Márton ("A besúgó") ötvenharmadik helyen ért célba. 

Köszönöm Szilvinek, Kolynak, Gábornak, Tatasnak, Eliotnak és Pistinek a zsűrizést! 

 

 

 

Top 50

1. Kate Winslet ("Mare of Easttown") - 248 pont

2. Anthony Hopkins ("Westworld") - 206 pont

3. Mads Mikkelsen ("Hannibal") - 197 pont

4. Anthony Starr ("The Boys") - 185 pont

5. Cillian Murphy ("Peaky Blinders") - 173 pont

6. Benedict Cumberbatch ("Sherlock") - 172 pont

7. Michael C. Hall ("Dexter") - 169 pont

8. James Gandolfini ("The Sopranos") - 169 pont

9. Anya Taylor-Joy ("The Queen's Gambit") - 167 pont

10. Hugh Laurie ("House") - 161 pont

11. Maggie Smith ("Downton Abbey") - 159 pont

12. Bryan Cranston ("Breaking Bad") - 157 pont

13. Jennifer Coolidge ("The White Lotus") - 147 pont

14. Meryl Streep ("Angels in America") - 143 pont 

15. Courteney Cox ("Friends") - 142 pont

16. Colin Farrell ("The Penguin") - 139 pont

17. Sandra Oh ("Grey's Anatomy") - 139 pont

18. Kim Cattrall ("Sex and the City") - 137 pont

19. Jared Harris ("Chernobyl") - 136 pont

20. Marcia Cross ("Desperate Housewives") - 136 pont

21. Edie Falco ("The Sopranos") - 132 pont

22. Jeffrey Dean Morgan ("The Walking Dead") - 131 pont

23. Kevin Spacey ("House of Cards") - 127 pont

24. Felicity Huffman ("Desperate Housewives") - 126 pont

25. Lisa Kudrow ("Friends") - 125 pont

26. Karl Urban ("The Boys") - 124 pont

27. Jessica Lange ("American Horror Story") - 123 pont

28. Bob Odenkirk ("Better Call Saul") - 119 pont

29. Peter Dinklage ("Game of Thrones") - 116 pont

30. Lee Jung-jae ("Squid Game") - 113 pont

31. J. K. Simmons ("Oz") - 112 pont

32. Giancarlo Esposito ("Breaking Bad") - 112 pont

33. Tony Shalhoub ("Monk") - 110 pont

34. Richard Madden ("Bodyguard") - 105 pont

35. Lisa Kudrow ("The Comeback") - 105 pont

36. Charles Dance ("Game of Thrones") - 105 pont

37. Ed Harris ("Westworld") - 97 pont

38. Tom Hiddleston ("Loki") - 96 pont

39. Tom Ellis ("Lucifer") - 94 pont

40. Ray Stevenson ("Rome") - 93 pont

41. Lee Byung-hun ("Squid Game") - 90 pont

42. Jamie Lee Curtis ("The Bear") - 90 pont

43. Jean Smart ("Hacks") - 89 pont

44. Henry Cavill ("The Witcher") - 89 pont

45. Martin Short ("Only Murders in the Building") - 89 pont

46. Kathy Bates ("Matlock") - 87 pont

47. Evan Rachel Wood ("Westworld") - 85 pont

48. Walton Goggins ("The White Lotus") - 84 pont

49. Mucsi Zoltán ("Tóth János") - 83 pont

50. Michelle Dockery ("Downton Abbey") - 82 pont 

I. forduló
II. forduló

Montgomery Clift | "From Here to Eternity" (1953)

A történet az 1941-ben hawaii-on állomásozó amerikai hadsereg két tisztjének (Clift és Burt Lancaster) mindennapjaiba nyújt betekintést, akik igaz eltérő besorolásban működnek a hadseregben, mégis hasonló vérmérséklettel élik privát életüket. Előbbi egy kimért, jó gondolkodású örömlányba (Donna Reed) szeret bele, aki lojálisan támogatja a férfi ingatag viselkedését, utóbbi pedig a főtiszt könnyűvérű és társfüggő feleségével (Deborah Kerr) bonyolódik össze. A szentimentális szerelmi kalandok mellett a dráma a katonáskodás mindennapjait, a hadseregen belüli hierarchiát, invenciózus egyéniség párhuzamokat, emberi jellemeket és a vihar előtti csend stádiumát (igaz fokozott mértékben) is demonstrálja a képkockáin.
A négyszeres Oscar-jelölt Montgomery Clift habár minden filmjében jó kisugárzású, a drámában nyújtott alakításából valamiért hiányolható az esszencia, a felemésztő tűz; minthogyha abszolút nem tudna érvényesülni ebben a szerepben. Nem működik a kémia közte és Oscar-díjas kolléganője, Donna Reed között (aki viszont csodálatos), ráadásul külsőleg sem adja vissza egy bokszoló bajnok imázsát; vézna karjaival, már-már kórosan sovány testalkatával nem tudja hiánytalanul elképzelni róla a néző, hogy ő lenne a jolly joker, akit társai azért rekesztenek ki, mert nem vesz részt a katonai bokszmérkőzéseken.
Akad, aki szerint pont a karakter antihős jellege miatt kreatív a Monty-ra aggatott szerep, én mindazonáltal amondó vagyok, hogy nem alkotó szellemű ötlet az, amikor sztárfaktor és megbízhatóság nyomán születik meg a szereposztás, és valaki szimplán nem rendelkezik olyan adottságokkal, amivel realisztikus keretek között képes működni a filmvásznon.
Marad tehát egy vérbeli profi, egy színészóriás, aki talán nem a legjobb választás a szerepre; bármily hiányossága ellenére sem kiugróan rossz, amit a filmben csinál - nem rondít az összképen, ami maga sem épp érdekfeszítő vagy tökéletes. Csakhogy tőle többet vár az ember, magas piedesztálon áll, csak mint korunk nagyjai, Meryl Streep vagy Denzel Washington.
A "Most és mindörökké" cselekménye alapján inkább tartozik a felejthetőbb klasszikusok listájába, mintsem a forradalmi vízióval rendelkező alkotások közé. Döntően az a baljósság hiányzik belőle, ami elővezetné a Pearl Harbor elleni japán támadást, helyette a katonalét eseménytelenségét, s tiltott románcok alakulását domborítja ki a film, s bár teszi ezt tisztességesen, szumma-szummarum, elmaradozik a varázslat. ★★★☆☆

Kaméleonok játék (2022-2025)

A Kaméleonok játékban sokoldalú színészek versenyeznek az elsőbbségért. A filmrajongókból álló zsűri minden körben eldönti, melyik alakítással induljanak harcba a tehetséges színészek, az olvasók (a harmadik szezontól kezdve már nem csak a magyar olvasók, de a nemzetközi közönség is szavaz) pedig megszavazzák, hogy a tematikus körökben felterjesztett performanszok alapján kik érdemesek a továbbjutásra. Végül a Fináléban kiderül a győztes személye is. 

Első szezon (2022)

Eredménytábla

Időtartam: 2022.06.13. és 2022.07.21. között

Összes beérkezett szavazat: 304 

Helyezések

1. Sigourney Weaver
2. Meryl Streep
3. Leonardo DiCaprio 
4. Jamie Lee Curtis
5. Jack Nicholson 
6. Jake Gyllenhaal 
7. Jennifer Lawrence
8. Ryan Gosling

Második szezon (2023)

Eredménytábla

Időtartam: 2023.07.03. és 2023.07.12 között

Összes beérkezett szavazat: 164

Helyezések

1. Morgan Freeman
2. Sandra Bullock
3. Toni Collette
4. Goldie Hawn

5. Sally Field
6. Hugh Grant
7. Brad Pitt
8-9. Chris Evans
8-9. Scarlett Johansson

Harmadik szezon (2024)

Eredménytábla

Időtartam: 2024.03.29. és 2024.04.07. között

Összes beérkezett szavazat: 571

Helyezések

1. Kate Winslet 
2. Kathy Bates
3. Tom Hanks
4. Julia Roberts 
5. Emma Stone 
6. Octavia Spencer
7. Nicole Kidman
8. Robert De Niro 
9. Anthony Hopkins

Negyedik szezon (2025)

Eredménytábla

Időtartam: 2025.04.26. és 2024.05.06. között

Összes beérkezett szavazat: 720

Helyezések

1. Dustin Hoffman
2. Glenn Close
3. Demi Moore
4. Julianne Moore
5. Emily Blunt
6. Amy Adams
7. Bruce Willis
8. Michelle Yeoh
9. John Travolta

21. század: Top 50 filmes alakítás

Filmrajongó barátaimmal közösen összeállítottunk egy szubjektív listát az elmúlt közel 25 év legemlékezetesebb színészi alakításairól. Az első fordulóban mind a heten összeírtuk a saját kedvenceinket - fejenként ötvenet -, így végül összesen kétszázhatvan különböző alakítás került említésre. A második körbe viszont már csak a legjobb száz teljesítmény jutott tovább. Itt ismét mindannyian kiválasztottuk az ötven legjobbnak tartottat a szűkített listáról, és ezek alapján állt össze a végső rangsor. A holtversenyek minden esetben felbontásra kerültek. Leonardo DiCaprio három alakítással, Kate Winslet, Nicole Kidman, Heath Ledger és Christoph Waltz pedig fejenként két alakítással jutott a legjobbak közé. A magyar színészek közül ketten kerültek a legjobb száz közé, de egyikük sem végzett a legjobb ötven között: Röhrig Géza ("Saul fia") hetvenkettedik, míg Mészöly Anna ("Fekete pont") kilencvenkettedik helyen képviselteti magát a listán. A sorozatos listát itt tekinthetitek meg! 

Köszönöm Évának, Kolynak, Gábornak, Tatasnak, Eliotnak és Marcinak a zsűrizést! 

Top 50

1. Christoph Waltz ("Inglourious Basterds") - 209 pont 

2. Judi Dench ("Notes on a Scandal") - 207 pont
 
3. Anthony Hopkins ("The Father") - 204 pont
 
4. Joaquin Phoenix ("Joker") - 194 pont 

5. Adrien Brody ("The Pianist") - 193 pont 

6. Mads Mikkelsen ("Jagten") - 186 pont 

7. Frances McDormand ("Three Billboards Outside Ebbing, Missouri") - 177 pont 

8. Cate Blanchett ("Tár") - 175 pont 

9. Javier Bardem ("No Country for Old Men") - 175 pont 

10. Julianne Moore ("The Hours") - 174 pont 

11. Natalie Portman ("Black Swan") - 171 pont 

12. Marion Cotillard ("La Vie en Rose") - 166 pont 

13. Leonardo DiCaprio ("Shutter Island") - 165 pont 

14. Daniel Day-Lewis ("There Will Be Blood") - 162 pont 

15. Meryl Streep ("The Devil Wears Prada") - 161 pont 

16. Casey Affleck ("Manchester by the Sea") - 160 pont

17. Leonardo DiCaprio ("The Wolf of Wall Street") - 153 pont

18. Helen Mirren ("The Queen") - 146 pont

19. Ralph Fiennes ("The Grand Budapest Hotel") - 139 pont

20. Cillian Murphy ("Oppenheimer") - 136 pont

21. Jack Nicholson ("The Bucket List") - 130 pont

22. Kate Winslet ("The Reader") - 127 pont

23. Renée Zellweger ("Bridget Jones’ Diary") - 123 pont

24. Heath Ledger ("The Dark Knight") - 122 pont

25. Charlize Theron ("Monster") - 121 pont

26. Colin Firth ("The King’s Speech") - 121 pont

27. Nicole Kidman ("The Others") - 118 pont

28. Heath Ledger ("Brokeback Mountain") - 116 pont

29. Leonardo DiCaprio ("Django Unchained") - 116 pont

30. Colin Farrell ("The Banshees of Inisherin") - 115 pont

31. Carey Mulligan ("Promising Young Woman") - 111 pont

32. Philip Seymour Hoffman ("Capote") - 109 pont

33. Demi Moore ("The Substance") - 107 pont 

34. Sandra Bullock ("Gravity") - 104 pont 

35. Nicole Kidman ("Dogville") - 104 pont 

36. Rosamund Pike ("Gone Girl") - 104 pont 

37. Sam Rockwell ("Moon") - 101 pont

38. Tilda Swinton ("We Need to Talk About Kevin") - 99 pont

39. Annette Bening ("Being Julia") - 98 pont

40. Penelope Cruz ("Volver") - 98 pont

41. Isabelle Huppert ("Elle") - 98 pont

42. Imelda Staunton ("Harry Potter and the Order of the Phoenix") - 98 pont

43. Kate Winslet ("Eternal Sunshine of the Spotless Mind") - 95 pont

44. Christoph Waltz ("Django Unchained") - 88 pont

45. Tom Hanks ("Terminal") - 86 pont

46. Toni Collette ("Hereditary") - 84 pont

47. Ryan Gosling ("Lars and the Real Girl") - 84 pont

48. Audrey Tautou ("Le fabuleux destin d'Amélie Poulain") - 79 pont

49. Samuel L. Jackson ("The Hateful Eight") - 75 pont

50. Jamie Lee Curtis ("Freaky Friday") - 75 pont

I. forduló
II. forduló

Interaktív játékok listája

A blog Facebook-oldalán, illetve csoportjában több interaktív játékot indítok/indítottam, amelyek során filmek, színészek, színészi alakítások versenyeznek/versenyeztek az olvasók voksaiért. 

Filmes Nagyasszonyok

A jelenkor kedvenc/legjobb színésznői
Időtartam: 2021.05.02. és 2021.06.30. között

Győztes: Meryl Streep 

Összes beérkezett szavazat: 1330 

Filmes Nagyurak 

A jelenkor kedvenc/legjobb színészei
Időtartam: 2024.06.20. és 2024.08.11. között

Győztes: Morgan Freeman

Összes beérkezett szavazat: 640

Humor a színen: Férfiak

A 21. század legjobb/legviccesebb vígjáték alakításai
Időtartam: 2021.08.16. és 2021.09.09. között

Győztes: Zach Galifianakis

Összes beérkezett szavazat: 240

Humor a színen: Nők 

A 21. század legjobb/legviccesebb vígjáték alakításai
Időtartam: 2022.04.04. és 2022.04.28. között

Győztes: Melissa McCarthy

Összes beérkezett szavazat: N/A

Kaméleonok

Színészek tematikus alakításokkal versenyeznek az elsőbbségért
Időtartam: 2022-2025
Győztesek: Sigourney Weaver; Morgan Freeman; Kate Winslet & Dustin Hoffman  
Összes beérkezett szavazat: 1759 

Oscar: Legjobb női főszereplő

Az Amerikai Filmakadémia által felállított jelöltek közül az olvasók díjazzák az általuk vélt legjobb alakítást
Időtartam: 2022- 
Győztes: Minden évben más
Összes beérkezett szavazat: N/A