
Miután Thelmát (Squibb) átejti egy telefonos csaló, az asszony eltökéli, hogy visszaszerzi az elcsalt pénzt és megmutatja a világnak, hogy vele aztán nem lehet packázni. Mivel családja túlságosan félti a nőt, régi barátjával (Richard Roundtree) kerekednek fel, hogy kiderítsék, ki áll a bűntény mögött. Utazásuk során megannyi kalandban lesz részük; megküzdenek a technika ördögével, korukból adódó testi hátrányaikkal, ráadásul, még egymással is.
A kilencvenes éveiben járó Thelma unalmas hétköznapjait tölti tágas otthonában. Férjét két évvel korábban veszítette el, de gyorsan megtanult adaptálódni; önálló, ellátja magát, sőt, még a számítógéppel is megismerkedik. Unokájával (Fred Hechinger) különösen jó a kapcsolata, a fiatal fiú sok időt tölt nála, s bevezeti a modern világ vívmányainak ismereteibe. Thelmát hideg zuhanyként éri az a telefonos csalás, amiben tízezer dollárt csalnak ki tőle. Tehetetlennek és butának érzi magát, amiért bedőlt a csalónak. A rendőrség nem kooperatív, így Thelma elhatározza, hogy akcióba lendül és ő maga tesz pontot az ügy végére.
Az Oscar-jelölt June Squibb sohasem tartozott az A-listás színésznők közé Hollywoodban; bár több, mint hetven évet lehúzott az álomgyárban, Thelma az első filmes főszerepe. Egyrészről szívfacsaró, hogy sok művész kiszorul a nagyobb lehetőségekből, hogy újra és újra ugyanaz a tíz A-listás színésznő építhesse a karrierjét, másrészről felemelő látni, hogy vannak olyan rendezők (mint Josh Margolin), akik egy 95 éves veteránt is el tudnak képzelni filmjük főszerepében.
Squibb eksztatikus szívvel ugrik a szerepbe, százszázalékosan beinhalálja a címszereplő érzéseit, amivel egy részről talán ő is tud azonosulni. A veterán színésznő megcáfolja az idős emberekkel kapcsolatban kialakult értéktelen látásmódot, amiben cselekvőképességük hiányára hivatkozva a társadalom már nem számol velük meghatározó élethelyzetekben. Persze, az időskorral járó botladozások is teret kapnak a cselekményben, de nem erre, hanem a buzgó tenni akarásra helyeződik a nyomaték.
A "Thelma" ugyanarra a sémára épül fel, mint "Az unoka"; csakhogy itt nem az áldozat egyik hozzátartozója, hanem maga az átejtett indul útnak, hogy igazságot szerezzen magának, ami lényegesen izgalmasabb koncepció, mint előbbi. Üdítő, hogy a "Thelma" nem véres megtorlással operál - örök üzenetet hordoz magában: együttérzéssel és szeretettel is lehet harcolni az igazunkért. Emellett a családi kötelékek fontossága és a méltóságteljes módon megélt öregedés témái is megjelennek a film képkockáin, amelyek eredetivé teszik az alkotást. ★★★★★
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése