Eperjes Károly & Pogány Judit | "Hippolyt" (1999)

A Schneider-család szippantós autó bizniszének köszönhetően mesés vagyonra tesz szert, ám a ház asszonyának (Pogány Judit) a hirtelen jött gazdagság magában nem elég - a nő minden vágya, hogy társadalmi rangot is szerezzen a Schneider névnek, ezért felvesz egy lakájt (Eperjes Károly), s az ő segítségével kezd életmódváltásba a család, annak minden csetlő-botló hozadékával. 

Hippolyt, a lakáj, aki korábban a stockholmi nagykövetségen is szolgált, megérkezése után gyorsan átveszi a háztartás feletti irányítást és kihasználva Erzsébet (Pogány) hiszékenységét, teljesen felforgatja a család életét. Minden egészségtelen ételt és oda nem illő bútort kiparancsol a házból és hatáskörén túl mozgó tanácsokkal látja el munkaadóit. Hippolyt otthonosan mozog a házban, mert tudja, a Schneider-családnak fogalma sincs az úri etikettről vagy arról, hogy milyen a társadalmi létra tetejéről szemlélni a világot. 

A Jászai Mari-díjas Eperjes Károly elsőre nagyon érdekesnek, különlegesnek tűnik az erkölcsösséget megkövetelő lakáj szerepében, de körülbelül öt perc után minden arcrezdülését kiismerjük, sőt a film egésze alatt ugyanazt látjuk tőle. A  kimért és erkölcsös magatartással, illetve a következetességgel nincs gond, de ebben a figurában sokkal több rejlik, mint amit Eperjes a "Hippolyt"-ban láttat. ★★★☆☆

Eperjessel ellentétben a Jászai Mari-díjas Pogány Judit sokkal többet hoz ki Schneider Erzsike figurájából. Amikor Erzsébet megtudja egy ismerősétől, hogy a felső tízezernél elterjedt szokássá vált lakájt alkalmazni a ház vezetésére, ő is kedvet kap kipróbálni az úri szokást. Férjével, Mátyással (Koltai Róbert) szemben, aki nyíltan kritizálja Hippolyt szabályozásait, Erzsébet úgy viselkedik, mint ha ő lenne a család egyetlen arisztokrata-érzetű tagja, így majdnem végig megjátssza magát a lakáj előtt. Az asszony és a lakáj együtt mozog a színen: aukcióra járnak, lakberendezősdit játszanak, közösen jógáznak és meditálnak, s Hippolyt még a fogyókúrában is segít a nőnek. 
Pogány Judit szenzációsan ábrázolja a társadalmi rangért és tiszteletért folytatott Erzsébet harcát, aki megvonva magától az élvezeteket, Hippolyt útmutatását követve mindent megtesz a kívánt cél eléréséért. Persze ő sincs kőből, miközben próbál megfelelni az új arculatnak és lánya szerelmi életét egyengeti, neki is vannak gyenge pillanatai. A film végére Judit karaktere megy át a legnagyobb jellemfejlődésen: elfogadja, hogy lánya nem szerelmes a befolyásos képviselő fiába, s ami még fontosabb: békére lel saját magával és családjával kapcsolatban. ★★★★★