Jászberényi Gábor | "A martfűi rém" (2016)

A magyar pszicho-thriller az 1950-es és 1960-as évek magyarországi bűnüldözésének egyik jelentős ügyét dolgozza fel, az ún. martfűi gyilkosságokat, amelyeket egy kéjvágytól felajzott teherautó-vezető követett el ártatlan nők ellen. Szirmai Zoltán (Bárnai Péter), az ügyhöz újonnan kirendelt detektív, eltökélten küzd azért, hogy fényt derítsen a hátborzongató részletekre, ám gyorsan szembesül a nyomozás során elkövetett hibákkal. Szirmai elszántan igyekszik megfordítani a helyzetet, és újraértékelésre kéri a bizonyítékokat. Csak így van esélye, hogy megtalálják és letartóztassák a tényleges sorozatgyilkost, és véget vessenek a rettegésnek.
Réti Ákos (Jászberényi) egyszerű munkás ember, akinek egyetlen bűne, hogy könnyen manipulálható. Amikor a rendőrség nyomás alatt meggyőzi, hogy vallja magát bűnösnek a martfűi cipőgyár hölgy dolgozója ellen elkövetett gyilkosságban, az összezavarodott Ákos eleget tesz a kérésnek. A rácsok között sincs nyugalma: különbözőféle atrocitások érik börtöntársaitól, ráadásul nem hagyja nyugodni a tudat, hogy hibát követett el a beismerő vallomással. 

Jászberényinek jutnak azok a színészi jelenetek, amelyekben lehet kiabálni, őrjöngeni, tajtékzani. Mégsem tűnik túlkapásnak a szabadúszó művész reakciója a színen. Csak egy tőrbe csalt férfi kétségbeesett segélykérésének. Réti a kommunista diktatúra igazságszolgáltatásának és korrupt, személyi jogokat sértő bűnfelderítésének áldozata, akit cserben hagyott az igazságszolgáltatás. Hisz egy beismerő vallomás nem lehet egyenlő a bűnös ítélettel, ki kell vizsgálni minden részletet, konkrét bizonyítékokat keresni és eloszlatni mindennemű kételyt a nyomozás során. A kommunizmust persze nem érdekelték az emberi jogok, az individuum ártatlansága. Tízéves raboskodás után, Réti (tényleges nevén Kirják János) rokkantnyugdíjas lett, a börtönélet örökre rányomta a bélyegét. Később agyvérzésben hunyt el.  
Jászberényi mellett továbbá Hajduk Károly mutat valamit a filmben, ám a forgatókönyv túlságosan sztori-centrikus, nem érdekli a szereplőgárdája, így Réti Ákos karakterét sem domborítja ki. Ehelyett meghagyja mezei, esendő, félreértett áldozatnak, amit a művész bár hitelesen előad, mégsem születik meg a varázslat. 

Bár az alkotásban észrevehetők apróbb hibák (monotonság, felszínes karakterek, néhol még rossz színészi játék is), "A martfűi rém" mindenképpen olyan filmtermése a megújuló magyar filmiparnak, amire büszkék lehetünk. Sopsits Árpád rendező kellő realisztikussággal és explicit tartalommal meséli el a martfűi gyilkosságokat, s az a direktség, tudatos sokkolni vágyás, amit Sopsits képvisel a megvalósításban, sosem nő a fejére, nem teszi a filmes élményt számítóvá és manipulatívvá. ★★★☆☆